Irodalmi Szemle, 2016
2016/5 - TALAMON ALFONZ - SHAKESPEARE - Horváth Lajos: Az ámorteológia érvényesülése a Szonettekben (tanulmány) / SHAKESPEARE (1564-1616)
/I '.. .X? / >'i . : X'^/ A adventurer in setting forth mint A forrasra-vagyo [kutba-kivankozd] kalandor indulasra keszen). Tovabba a l^Q^: Phaenix szava es a 59:Q^:2: courses of the Sunne mint Nap-fordulok kifejezese, ahogy a bolyongo tengereszre utalnak a 86:Q,:1, 4, illetve a SOrQpl^, 4, Q2:l-2, Q3:l-2 verssorok. Igy uj ertelmet nyer peldaul a sonnet: son-net mint fiu-(halasz-) halo, fiucsapda szo potencialis anagramma erteku nyelvi jateka is. Vagyis a Nap mint drokke a tengeren sodrodo kalandor, aki naprol napra fonixkent ujjasziiletik, miutan elmeriil a melyben es ma snap felbukik. Ertelmezheto igy a 60:Qo:l-3 is, ami alapjan az egykori fenybe sziiletes (amikor az ujsziilott napvilagra jon) lassan mozog az erettseg fele, amivel megkoronaztatik (dicsoseggel felnotte valik) akkor, amikor mar gorbe hanyatlasok kiizdenek a ragyogasa elleri (megoregszik, vagy lealdoz a fenye). Ez szinten parba vonhato a 7-es szonett es a 33-as szonett „naphimnuszaval". „A foldi let sulyaba szamuzott lelek szamara, mely ugyszolvan elvesztette tollait s nem kepes felemelkedni az igazsaghoz, letezik egy tapasztalat, melynek hatasara a tollazat ismet noni kezd es a lelek ujbol szarnyalni kezd. Ez nem mas, mint a szerelenmek es a szep szeretetenek tapasztalata. Platon csodalatos barokk stilusban frja le, hogy az ebredo szerelemnek ez az elmenye hogyan tartozik ossze a szepnek es a vilag igazi rendjenek szellemi megpillaritasaval. A szepnek koszdnhetjuk, hogy sikeriil tartdsan visszaemlekezniink a valodi vilagra. [...] egyfajta biztositek arra, hogy a valosag minden zurzavarossaga, tokeletlensege, gonoszsagai, sikeriiletlensegei, egyoldalusagai es vegzetes eltevelyedesei ellenere az igazsag nines elerhetetlen meszszesegben, hanem talalkozunk vele. A szepnek az az ontologiai funkeioja, hogy athidalja az idealis es a valosagos kozt tatongo szakadekot."17 Shakespeare-nel viszont nines tdkeletes szonett, miszerint a tdkeletes szonett elvileg tizennegy darab tizenegy szdtagu sorbol, vagyis osszesen szazotvennegy szotagbol allna. Egyetlenegy szonettnek all minden sora tizenegy szotagbol, viszont az is csak 17 Gadamer, Hans-Georg: i. m. 27-28.
