Irodalmi Szemle, 2016

2016/5 - TALAMON ALFONZ - SHAKESPEARE - Horváth Lajos: Az ámorteológia érvényesülése a Szonettekben (tanulmány) / SHAKESPEARE (1564-1616)

SHAKESPEARE (1564-1616) probal kikeriilni a szoveg kiilonbozo jelentesrete­­geibol. Itt ismet figyelembe vehetjiik a 153-as, 154- es szonettekben megjelend szerelemisten alakjat, aki egyszerre tarsithato a reneszansz amorteoldgia alapjan a korabbi nap-, had-, es szerelemistensegek egyfajta kiilonleges hasonmasakent vagy utanza­­takent,8 Cupido eseteben pedig Venus es Mars fiu utodjakent, akinek csecsemotestverei a hozza ha­­sonlo amorettek vagy puttok. Annak ellenere per­­sze, hogy az egyedi mindig utanozhatatlan marad, es emiatt nincsen tokeletes masolat, ahogy peldaul a szonettek eseteben sem. Kerdeses meg Ovidius vagy Apuleius egy-egy muvenek a szuksegszeru beemelese az intertextusok kapcsan, es az interpre­­tacio szempontjabol is, fokent az amorteoldgia bizo­­nyitasara, mert tobb kutatas is alatamasztja a szer­­zoseg reven az okori Amor es Psyche, Daphne, vagy Venus es Adonis tortenetenek az ismeretet Shakes­peare muveltsegenek a szempontjabol.9 A Sun szo kiemelt poziciojara Booth is utal, a szo funkcioja pedig a Sun/Sunne: son/sonne kiilonleges szoszemantikai kapcsolatok es szemantikai ossze­­fiiggesek miatt is fontos, a ketfelekeppen megjeleni­­tett irasmod jellegebdl adddoan. Raadasul a Napnak a Q-ban a Rozsahoz hasonlo kultikus szerepe van, ezert a szimbolum feloldasakor gondolhatunk a pla­­toni Naphasonlatra es a vonalhasonlatra is, vagyis a szohasznalat minosegere a filozofikus gondol­­kodas soran, hiszen a Nap kepe a Q-ban nemcsak Heliosz vagy Apollo nehany attributumara utal, hanem erosen kothetd a platoni gondolatokhoz. A Nap az eg szeme Platonnal (mint a 18:Q3:1: the eye of heaven,), a Q lirai enje viszont kiilbnbozik attol a Muzsatol, aki Eget, Holdat es Napot csak diszkent hasznosit (21 :Q: Making a coopelment of proud compare,/ With Sunne and Moone, with earth and seas rich gems:). Shakespeare-nel azonban a Sun nem feltetleniil vonatkozik konkretan a Nap­­ra (33:Qyl: Euen so my Sunne one early morne did shine, vagy a 132:Q9:1: And truly not the morning [: mourning] Sun of Heauen). Annal inkabb utal a son szora, ami elso olvasatra nem tiinik nyilvanvalonak. De az elso fenyforras is csak illuzio Platon alapjan, ami a dolgok latszatat adja, annak ellenere, hogy 8 Ahogy Apollo (mint Napisten) az egbe emelkedik, esetleg Mars (mint haborus Nap) verrel itatja a foldet, vagy Venus (mint fel­­keld Nap) megsziiletik a tenger­­bol, ugy mertil ala a kis szere­lemisten is a forrasba, es hozza fel ismet az izzo, langolo tiizet (a fegyveret, vagyis a szerelem­­re gyujto nyilait) a melybol. “ McPeek, James: The Psyche Myth end A Midsummer Night's Dream. In Shakespeare Quarterly, Folger Shakespeare Library, 1972. 69-79.

Next

/
Oldalképek
Tartalom