Irodalmi Szemle, 2016
2016/4 - BEVETÉS 2016 - Mellár Dávid: Ürítések (versek); M. D.; Minden valóság egyszerre; Cím nélkül; Beszélgetések egy guminővel (prózák) / BEVETÉS 2016
BEVETfiS 2016 gondolattomeg, kepzelet, emlekek, feldolgozatlan olvasmanyok es a mult teljes dszszefiiggestelensege. quid pro quo. egy apacatemetesen fiivet osztogatok a gyaszold novereknek. besodrok egy tesztert. egy-ket perc mulva a kapolna megtelik fiisttel. a hig kodben tompa kohogesek jelzik a cigi pontos helyet. hatszor fordul a korhinta. mindenkinek van hely benne, csak en, a jegyszedo, aki ezt az ingyenkort fizette, iilok elazva kicsit odebb, hogy a ringlispil egyik mesefigurajanak bltozbtt apaca el ne talaljon. az ittott felboffeno nevetesbol tudom, hogy az anyag bevalt, atment a szigoru vizsgalaton. jezus felesegei nem hisznek holmi olcso utanzatokban. hitiik megrendiil, ha idegen anyaggal van dolguk. a kopott es gyurott fekete ingemmel meg nemigen kelthettem fel a bizalmukat. foleg, hogy meg nyakkendom sem volt, finnyasak voltak es kbnyortelenek, ha valami spiritualis forras lehetosegerol vagy a ferjiikkel valo talalkozasrol volt szo. meggyontatni es leszopni hajlandoak voltak szinte barkit. de az anyagert fizettek. quid pro quo. a hulla a terem kozepen eletem szeretoje. apaca, kinek ferje sose, de annal tobb talan voltam. legalabbis ezt szokta mondogatni. valosagosabb voltam. ellentetben vele. aki olyan volt, mint egy angyal, aki egy kozonseges szajha kepeben jelent meg. de tul kozelrol etette a siralyokat kenyermorzsava kristalyosodott konnycseppjeivel. amitdl ezek a dogevo semmirekelldk, amilyen en is voltam, es vagyok is, reszegen ropkodtek es szartak az egesz legiires vilagra. basztunk ra, hogy az angyalok nem birjak valami sokaig az emberek kozeleben. mindig csak egy utolso adagot akartunk belole. shut the fuck up, mondtam mindig, mikozben hatulrol dugtam, 6 meg sirt, en meg nem ertettem. most mar vegleg befogta. tessek. megkaptam. quid pro quo. halott. megujjazom meg utoljara a koporsoban. a beszivott noverek kozott oltari felhaborodas tor ki, hogy ez bunds, es nem helyenvalo. huzzak legalabb steril gumikesztyut. nem latom, hogy epp a naszejszakara kesziilodik az uraval? de az anyag jo. szentsegtores. pedig csak meg egyszer erezni akartam a melegseget, amit a test lelek nelkiil mar sehogy sem tudott kifuteni. mint egy oriilt csak kotortam tovabb, egyre melyebben kutatva a remeny utan. oszinten hittem isten szajhaiban es a koporsoba zart szerelemben. de egyszer mindannyiunknak szembesiilniink kell a valosaggal, hogy neger rabszolgak vesznek koriil, tolokocsibol, fogak nelkiil szopjak a farkadat, fiuk es lanyok felvaltva, kozben kilatsz az ablakon az egyetlen nd sirhalmara, akit valaha szerettel, elkepzeled, ahogy a fiatok ontozi a kiralyliliomokat a keresztfanal, egyszerre omlik beloled konny es sperma. aztan vegiggondolod meg egyszer. egyszer mindannyiunknak el kell temetniink egy figyelmetlensegbol elbaszott ozet, egy felreertesbol megfogant magzatot, sajat alkoholista anyankat es a kurvat, akihez tobb kozod volt az eletben, mint sajat magadhoz.. ez csak termeszetes, ezzel probalod megmenteni magad, meg mielott vegleg ketsegbeesnel. persze egy kicsit megnyugtat a kezed iigyeben levo konyhakes is, mint lehetoseg. kozben vazabol nyeled a bort, amit a szomszedtol vettel jo aron, ket konyvert meg egy flaska higitoert, ugy, hogy lattad, ahogy naponta gondosan lehugyozza a szdldtokeket. ha nem o, akkor a kutyaja. csodalattal bamultad a pisaban tocsogo sziv alaku levelek fejlodeset. quid pro quo. (...) london. van ott egy kocsmava atalakitott templom. az ur hazaban szeretnek lereszegedni egy konnyen emesztheto rockkoncert kozben. epp harangoztak, amikor befutot-
