Irodalmi Szemle, 2016
2016/4 - BEVETÉS 2016 - ,,Nem a rövidséget keresem" (beszélgetés R. Nagy Krisztiánnal) / BEVETÉS 2016
BEVETES 2016 az elvet koveti, hogy „amit meg tudsz mutatni, azt mutasd, ne mondd el". Ennek megfeleloen egy forgatokonyv irasakor a dialogusokat a leheto legrovidebbre kell fogni. A konkret valasz a kerdesre: igen es nem - a dolog szandekos, de nem a rdvidseget keresem altala, hanem a tartalom-terjedelem aranyanak maximalizalasat. Ha egy mondat redundans, kihagyasa nem valtoztatna semmit a szovegen, akkor egyertelmuen mennie kell. Ha egy mondat nem szolgalja a szoveget szaz szazalekosan, at kell l'rnom. ISZ: Olvasokent is inkabb novella-, mint regenyparti vagy? RNK: Mind olvasokent, mind irokent regenyparti vagyok. Ennek ellenere teny, hogy az utobbi idoben mind olvasokent, mind irdkent a novel lakat preferalom, egyszeru idohianybol kifolyolag. A regenyekkel sajnos bajban vagyok, az elozd valaszomban kifejtett tartalomterjedelem kihasznalas igenye miatt: ha olvasok valamit, ami tele van redundans mondatokkal, sot bekezdesekkel, amelyek nem szolgaljak a muvet, nagyon nehezen haladok. Ha pedig irni probalok valamit, ami tobb mint szaz oldal kell hogy legyen, nines konnyu dolgom, hiszen hihetetleniil suritett az irasmodom. ISZ: A sajat generaciodban vannak, akiknek az irodalmi munkassagat fontosnak tartod, nyomon koveted? RNK: Szemelyes ismeretsegbol kifolyolag nyomon kovetem Baka L. Patrik, Csillag Lajos, Hizsnyai Andras, Nagy Hajnal Csilla iromanyait. Nem erzem magam elegge otthon a temaban ahhoz, hogy munkassaguk fontossagarol nyilatkozzak, de melegen ajanlani tudom oket! Kubcsi, Kriszta, en
