Irodalmi Szemle, 2016

2016/4 - BEVETÉS 2016 - Plonicky Tamás: Éjjeli (novella) / BEVETÉS 2016

BEVETfiS 2016- Anyank se volt kutya, hallod - szolit meg, es igaza van. Amikor csunyan beszel­­tiink, muter mindig azt mondta, hogy szerinte ki kellene mosni a szankat szarral, meg azt is hozzatette, hogy nekem zacskoba kellene szarnom, es azt szopnom. Ezt mindig olyankor jelentette ki, ha kerdeztiink valamit a vilag dolgairol. Zacskoba szarni, es azt szopni. Mintha csak tegnap lett volna, hogy novel voltam.- Emlekszel Felhore? - kerdi az alteregom a lepcsohaz hideg padlojan, majd ujra ragyujt, es az jut eszembe, hogy ez sem illik bele a szovegkornyezetbe, de teljesen mindegy. Felho rendes fazon volt, mert heti szinten ellatott engem filleres, es nem mellesleg, joindulatu bolcsessegekkel, es igen, d kepes volt megismertetni es megszerettetni ve­­lem a sztoikusokat, sot: Fekete Istvan Teli bereket, meg persze Kosztolanyit.- Jah, persze - valaszolok. Felho orok ervenyu peldakep marad, mar csak azert is, mert le tudott szokni a ci­­garettarol, es amikor direkt megkinaltam, mindig visszautasitott. „Tudod, hogy simat nem szivok" - mondta nevetve, majd tekert egy fiives cigit. Ennek a sracnak - bar nem zavarta - sulyos problemai voltak a spermaival, es ezert soha nem lehetett gyereke, megis hatarozott velemenye volt a csaladfokrol: szerinte az idealis apa estenkent Garcia Marquezt olvas, es csak neha veszekszik a felesegevel. Akkor is csupan az egzisztencialistakon. Amit meg igazabol kedveltem benne, az az, hogy mindig ettol a del-amerikai ficsurtol idezgetett, es ez volt a kedvenc gondolata: „a nok valami kiilon eszbeli adottsag alapjan, ami csak az ovek, ugy tudnak elsiklani a valosag zatonyai mellett, hogy nem szenvednek hajotorest." Gyakran ismetelgette, olykor teljesen indokolatlanul.- Ez az irdkra is igaz - szolit meg az alteregom, majd tovabb bamulja az ejszakat, es arra gondolok, hogy a Korni lenne az a nev, amely leginkabb illene hozza. Bar az is lehet, hogy a Tylernek jobban oriilne. De ezt nem mondom meg neki. Apu abszolut fegyelmezettsege vagyok.- Te hallod? Szerintem azert az irok megiscsak azert elnek, hogy elmeseljek az eletiiket - mondom Korninak, hogy ezzel is kikacsingassak, mert en az ertelmisegiek szerint nyilvan egy orbkre semmibe veszo szovegfoszlany vagyok, meg azert is, hogy utaljak valakire, aki odakint teblabol valahol a reg elveszett felhos Macondoban.- Ertsd meg, ezek nem a sajat dolgaikat meselik el - mondja beletorodve.- Azaz szinte mindig hazudnak? - kerdezek vissza bamban, es ujra csak ragyuj­­tok egy cigire.- Meg ha csak hazudnanak - nevet fel harsanyan de lopnak is, es azt is hitel­­teleniil teszik. - Fejezi be, majd lekopirozza a mozdulataimat, es ujra ragyujt egy cigarettara. Legy fegyelmezett! Azt hiszem, en egy jol hangzo mondat utani felkialtojel vagyok. Mintha csak tegnap lett volna, pedig mar ket eve nem voltam novel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom