Irodalmi Szemle, 2016

2016/3 - KORTÁRS SZLOVÁK - Haklik Norbert: Orail history (Veronika Šikulová Menettérti című kötetéről) / KORTÁRS SZLOVÁK

KORTARS SZLOVAK hasonloan egyszersmind a kizarolagos­­sagra torekvo nemzeti narrativak teves voltara is ramutat. Arrol a jellemzoen ko­­zep-europai valosagrol szol, amelynek esszenciajat az frond a kotet prozavers­­fejezeteinek egyikeben ekkeppen fogal­­mazza meg: „a tortenelem nem dunna amit fel lehet razni bar minalunk Szlo­­vakiaban meg otthon is mindig mindent felraztak mint a dunnat a tortenelmet is". Az idezetben szereplo orszagnevet barmely mas tersegiinkbeli allameval be lehetne helyettesfteni. A tortenet leg­­fobb helyszfnekent szolgalo telepules, Cseklesz ugyanis jellegzetesen kozep­­europai vandorutat jart be anelkiil, hogy barmerre is elmozdult volna a terke­­pen. Trianon utan Cekliskent az ujon­­nan megalakult Csehszlovakia reszeve left, majd az elsd becsi dontes ertelme­­ben 1938. november 8-an Csekleszkent visszakeriilt Magyarorszaghoz, azon­­ban par honappal kesobb, 1939. mar­­cius 14-en a magyar kormany elcserel­­te mas teriiletekert. Ezzel az abszurd „helybenvandorlassal" meg a regeny­­szereplok is oly nehezen tudnak lepest tartani, hogy gyakran ki kell javitaniuk magukat, amikor helysegneveket em­­legetnek: „o gyakrabban jart Ceklfsbe vagyis hat Bernolakovoba", vagy: „jot­­tek es hoztak Pustafedemesrol vagyis Ul'anybol paprikat es kukoricat". Ebben az egyedisegeben is jellegzete­sen kozep-europai kozsegben el az a csa­lad, amelynek agai-bogai az egesz hajda­­ni Monarchist teleszdvik: a felig vagy tan egeszen magyar dsok mellett legyen eleg ehelyiitt a szlovak nemzeti felkelesben elesett nagyapat, Jozkot emliteniink, aki a Romaniahoz csatolt Nagylakon sziile­­tett szlovakkent. A csalad tortenetet az asszonyok harom nemzedeke - Jolana, a nagymama, Alica, a lanya, valamint unokaja, Verona - beszeli el. Ez utobbit alkalmasint hajlamosak lehetiink a mu­­vet jegyzo Veronika Sikulovaval azo­­nositani. Ezt az ertelmezest batorftja is a szoveg, a regenybeli Verona, valamint az frond eletrajzi adatainak egyezesevel, valamint azzal, ahogyan kdzvetleniil is hivatkozik a szoveg az frond edesapja, Vincent Sikula Mesterek cfmu muvere, valamint az fro-apa recepciojanak for­­dulataira. Azonban a Menetterti eseteben nem csupan ezek az egyezesek felelo­­sek a referencialis olvasat csabitasaert, hanem az is, ahogyan a csaladtortenet elbeszeltetik. Ugyanis a csaladtortenetet elenk taro asszonyok - az egyetlen Vero­­nat kiveve, akinek a fejezetei kozponto­­zas nelkiil, meresz kepzettarsitasokkal es szaporan valtakozo, expresszfv kepek­­kel, sodro prozaversben irddtak - eppen ugy szolalnak meg, mint amikor felme­­ndink, akiket gyermekkorukrol es azon kozos oseinkrdl faggatunk, akiket nekik igen, nekiink azonban mar nem adatott meg szemelyesen ismerni, beadjak a de­­rekukat, es beszelni kezdenek. A regeny elbeszeloi idonkent meg azt is megenge­­dik maguknak, hogy a szamukra megra­­zo, avagy kellemetlen temakat rovidre zarjak, mint peldaul, amikor Jolana sze­­retett testvererol szol fgy: „legkedvesebb batyam, a Lajci, akit szandekosan nem emlegetek itt, vagy csak keveset, mert kiilonben sirnek". Es mivel a szereplok egyazon csalad tortenetet beszelik el, elkeriilhetetlen, hogy olykor maskepp emlekezzenek ugyanazokra az eseme­­nyekre. Ez izgalmas dinamizmusra te­­remt lehetoseget, amelyet Sikulova nem is hagy kiaknazatlanul. Jolana, arrol be­­szelve, hogyan ertekesftette a tole kapott ekszereket annak erdekeben, hogy segft­­sen a kommunista hatalom altal bebor­­tdnzott Stefanon, elmondja: az aranyat

Next

/
Oldalképek
Tartalom