Irodalmi Szemle, 2016
2016/3 - KORTÁRS SZLOVÁK - Haklik Norbert: Orail history (Veronika Šikulová Menettérti című kötetéről) / KORTÁRS SZLOVÁK
KORTARS SZLOVAK hasonloan egyszersmind a kizarolagossagra torekvo nemzeti narrativak teves voltara is ramutat. Arrol a jellemzoen kozep-europai valosagrol szol, amelynek esszenciajat az frond a kotet prozaversfejezeteinek egyikeben ekkeppen fogalmazza meg: „a tortenelem nem dunna amit fel lehet razni bar minalunk Szlovakiaban meg otthon is mindig mindent felraztak mint a dunnat a tortenelmet is". Az idezetben szereplo orszagnevet barmely mas tersegiinkbeli allameval be lehetne helyettesfteni. A tortenet legfobb helyszfnekent szolgalo telepules, Cseklesz ugyanis jellegzetesen kozepeuropai vandorutat jart be anelkiil, hogy barmerre is elmozdult volna a terkepen. Trianon utan Cekliskent az ujonnan megalakult Csehszlovakia reszeve left, majd az elsd becsi dontes ertelmeben 1938. november 8-an Csekleszkent visszakeriilt Magyarorszaghoz, azonban par honappal kesobb, 1939. marcius 14-en a magyar kormany elcserelte mas teriiletekert. Ezzel az abszurd „helybenvandorlassal" meg a regenyszereplok is oly nehezen tudnak lepest tartani, hogy gyakran ki kell javitaniuk magukat, amikor helysegneveket emlegetnek: „o gyakrabban jart Ceklfsbe vagyis hat Bernolakovoba", vagy: „jottek es hoztak Pustafedemesrol vagyis Ul'anybol paprikat es kukoricat". Ebben az egyedisegeben is jellegzetesen kozep-europai kozsegben el az a csalad, amelynek agai-bogai az egesz hajdani Monarchist teleszdvik: a felig vagy tan egeszen magyar dsok mellett legyen eleg ehelyiitt a szlovak nemzeti felkelesben elesett nagyapat, Jozkot emliteniink, aki a Romaniahoz csatolt Nagylakon sziiletett szlovakkent. A csalad tortenetet az asszonyok harom nemzedeke - Jolana, a nagymama, Alica, a lanya, valamint unokaja, Verona - beszeli el. Ez utobbit alkalmasint hajlamosak lehetiink a muvet jegyzo Veronika Sikulovaval azonositani. Ezt az ertelmezest batorftja is a szoveg, a regenybeli Verona, valamint az frond eletrajzi adatainak egyezesevel, valamint azzal, ahogyan kdzvetleniil is hivatkozik a szoveg az frond edesapja, Vincent Sikula Mesterek cfmu muvere, valamint az fro-apa recepciojanak fordulataira. Azonban a Menetterti eseteben nem csupan ezek az egyezesek felelosek a referencialis olvasat csabitasaert, hanem az is, ahogyan a csaladtortenet elbeszeltetik. Ugyanis a csaladtortenetet elenk taro asszonyok - az egyetlen Veronat kiveve, akinek a fejezetei kozpontozas nelkiil, meresz kepzettarsitasokkal es szaporan valtakozo, expresszfv kepekkel, sodro prozaversben irddtak - eppen ugy szolalnak meg, mint amikor felmendink, akiket gyermekkorukrol es azon kozos oseinkrdl faggatunk, akiket nekik igen, nekiink azonban mar nem adatott meg szemelyesen ismerni, beadjak a derekukat, es beszelni kezdenek. A regeny elbeszeloi idonkent meg azt is megengedik maguknak, hogy a szamukra megrazo, avagy kellemetlen temakat rovidre zarjak, mint peldaul, amikor Jolana szeretett testvererol szol fgy: „legkedvesebb batyam, a Lajci, akit szandekosan nem emlegetek itt, vagy csak keveset, mert kiilonben sirnek". Es mivel a szereplok egyazon csalad tortenetet beszelik el, elkeriilhetetlen, hogy olykor maskepp emlekezzenek ugyanazokra az esemenyekre. Ez izgalmas dinamizmusra teremt lehetoseget, amelyet Sikulova nem is hagy kiaknazatlanul. Jolana, arrol beszelve, hogyan ertekesftette a tole kapott ekszereket annak erdekeben, hogy segftsen a kommunista hatalom altal bebortdnzott Stefanon, elmondja: az aranyat
