Irodalmi Szemle, 2016
2016/3 - KORTÁRS SZLOVÁK - Miroslav Marcelli: Fikció, jel és valóság (esszé, Szaniszló Tibor fordítása) / KORTÁRS SZLOVÁK
KORTARS SZLOVAK torikai eszkdzdkre, a tarsadalmi strukturak osszesseget a diskurzusra redukalni." Hozzateszem: meg nehezebb lenne, ha jelenkori vilagunk tarsadalmi es kulturalis folyamatait a reverzibilitas elvenek szandekoznank alarendelni, amely minden mozgast visszautal a kiinduldpontjahoz es minden szelsoseget annak ellentetevel kapcsol ossze. Vitathatatlan, hogy Jean Baudrillard ennek az elvnek a hatasat nagyon hatekonyan demonstralta korunk tobb jelensege kapcsan; a reverzibilitas e nezopontjabol a szelsosegek kez a kezben feltetelezik egymast: az ellenseg[eskedes] extremuma a targyalas, a csabitase a szexualis kozombosseg, a titoke a transzparencia, a halale a klon halhatatlansaga stb. Vegiil is elmondhato, hogy a reverzibilitas elve kozvetleniil kapcsolodik a vilagunk hiperrealizmusat kialakito szimulacio feltetelehez. Nem lehet valoszinuleg veletlen, hogy az igy feltarulkozo jovokep felkeltette ugy a sci-fi teoretikusai, ahogy a radikalis performativitas elvet vallok figyelmet is. Efelol nezve a katasztrofakra, a romokra, a merenyletek aldozataira vetett tekintet azt a tanulsagot hordozza, melynek keretekent az irreverzibilitas elmeletet es gyakorlatat nevezhetnenk meg. Eloszor is annak a valosagat lehetne tudomasul venni, hogy eletiink alapfelteteleit a technotudomany minden fejlodese ellenere sem lehet kiborgok tevekenysegevel modellezni, barmennyire intelligens megoldasnak is tunjon. A halal extremuma nem a klon vagy az android halhatatlansaga - vegso egzisztenciank egyik hatarkovere utalunk ezzel, s vele a megelt ido elvi visszafordithatatlansagara, s ezzel ismet a valosagra, amely nem kopik el a jeltermeles vegtelen folyamataiban sem. Vilagos, hogy e pillanatban elegge eltavolodtunk jelenkori tarsadalmunk baudrillard-i kepeitol. Eltavolodtunk volna Baudrillard-tol is? Nem olyan messzire, mint ahogy azt hinnenk. Az 6 A tokeletes buntenyeben talalunk egy mondatot, amely a visszafordithatatlan romlas kepeinek kommentarja lehetne, igy hangzik: „A valosag csak az illuziovesztes torvenytelen gyereke." Pontosan ez tortent: A szimulacio vegtelen lehetosegeinek illuziojabol valo kiabrandulas, mint sajat mellektermeket, meghozta a talalkozast valami kiilsovel, egyszerre termeszetivel es tarsadalmival. Hiszen ezek a valosag meghatarozoi: vilagunk uj valosagae. Szaniszlo Tibor forditasa IRODALOM Baudrillard, Jean: The perfect crime. London - New York, 1996, VERSO (eredeti forras: Dokonaly zlocin, Olomouc, Periplum, 2000). Eco, Umberto: Semiotics in the next Millennium. http://www.umbertoeco.it/CV/Semiotics%20 in%20the%20next%20millennium.pdf (eredeti forras: U. E.: Semiotika v pristim stoleti. In Mysl a smysl, Moraviapress, 2000). Gurevich, Aron: Kategorie stfedoveke kultury. Praha, 1978, Mlada fronta. Latour, Bruno: Sohasem voltlink modernek. Budapest, 1999, Osiris Kiado (eredeti forras: B. L.: Nikdy sme neboli moderni, Kalligram, 2003). (Eredeti megjelenes: Miroslav Marcelli: Fikcia, znak a realita. In Anthropos, VI/2, 2009.)
