Irodalmi Szemle, 2016
2016/2 - KÁRPATALJA - Forgách Kinga: Poétikai motívumtranszponálás (Marno János Hideghullám című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
tZLESEK ES POFONOK az egyebkent is szubjektiv kolteszet ettol meg szemelyesebbnek hat. Es megis, van ebben a bensdseges kolteszetben valamifele tavolsagtartas, mely a fekete humor higgadt, hidegveru hasznalatabol fakad. A halal gondolata minden egyes versben jelen van, s ez az eszkdz, ez a kegyetlen cinizmus az, ami a fajdalmat leplezni kivanja, s eppen ezaltal fedi fel azt legteljesebb melysegeben: „Hajnalban ahelyett, hogy vegeznek / magammal, kimegyek a konyhaba / harapni valamit, teat fozni" (169). A halal motivuma a legkozpontibb temaja ennek a kotetnek. „Nincs targyam a halalon tul, az meg teged, leven halott, / mit erdekel" (85.) - irja Marno a Szarazsir at 6 cimu versben. A csaladtagok, ismerosok halalanak feldolgozasa es a gyasz kifejezese mellett a halalvaras kepe is sokszor beferkozik a versekbe. „Meg fogok halni, hajtogatom, hal'- / isten a felesegemen kiviil ezt / nem hallja senki" (158.). A kolto kiilonleges nyelvhasznalata, a rafinalt szojatekok, ismetlesek es ellentmondasok segitenek elmosni, elferditeni a let es nemlet hatarait. Irdnia van a fajdalom kifejezeseben, es fajdalom az ironia alkalmazasaban. „Mire anyam szaz lett, en kilettem, / s mivel o mar reg nines, nala / megbujhatok" (93.). Marno leginkabb ugy eri el ezt a hatast, hogy az egzisztencialis kerdesek targyalasat a leheto leghetkoznapibb, legkisszerubb jelenetekbe epiti bele. Ez a fajta hatasmechanizmus leginkabb a Kollapszus a kinaindl cimu ciklus jellemzoje, de mas versekben is gyakran elofordul. Ez a koltoi eljarasmod kikeriil mindenfele erzelgosseget es giccset, helyette a nyelv altal elveboncolja, foltepi a valosagot: „Nyersen szeretem forgatni hosszan / a szavakat magamban, folnyarsalni" (49.). Marno Janos kolteszete ezaltal eltorli meg a didaxis lehetoseget is. Rideg tenyek, irdnia es nemi onkritika segitsegevel rejti el erzelmei targyat. „Ballisztika. A targyra celozni / biztos kudarc. Elsiklatni felette / tekintetiinket, vagy kvazi mellette, / az mar imponalhat a kozonsegnek." (177.) A halal mellett kozponti tema meg az oriilet, a felelem, a csaladtortenet, es meghatarozo az agyag, agyagosodas metaforaja is. Marno egy egesz versciklust (Edem/leletek) szan ennek a motivumnak, hogy kibontsa, majd ujabb es ujabb jelentesretegekkel bovitse ezt a kepet. „A gyomrom kezd elobb agyagosodni, I vagy lejjebb a hasam, a lagyekom / folott, aztan az egesz mellkasom, / az a legdobbentobb, s azutan telnek meg / lassan a vegtagok." (69.) A por, az agyag, a fold vilaga rimel a halal es a pusztulas temajara, de osszekapcsolodik a megkovesedett, atirhatatlan multtai is, melyet regeszkent lehet vizsgalgatni: „Mintha idokozben I elastam volna oket mind, az emlekezetem I konyhakertjeben" (75.). A Hideghulldm verseinek tehat kozos a taptalaja: a vegesseg gondolata elteti ezeket a szovegeket. Marno kutat, keres es melyre as abban a bizonyos konyhakertben, s a megtalalt emlekdarabokbol epiti fol verseit. Kiilonleges koltoi vilag ez, melyben minden mindennel osszefiigg, s ahol a motivumok jelentesarnyalatai egymast bovitve, kiegeszitve valami megbonthatatlan egeszet hoznak letre. (Marno Janos: Hideghulldm. Magneto, Budapest, 2015, 185 oldal, 2990 Ft)
