Irodalmi Szemle, 2016
2016/2 - KÁRPATALJA - Száz Pál: Az etnográfiai írás sajátosságai és az idegenség alakzatai Ivan Olbracht KÁRPATALJAi riportjaiban (tanulmány) / KÁRPATALJA
KARPATALJA jdu zamluvit v autobusu misto...« [...] Jablonec nad Jizerou? Ne. Volovoje. Okormezo. [sic!] Volove!"45 Jablonec nad Jizerou kisvaros a festoi Krkonose hegyei kozott talalhato. A Krkonosera mint Csehorszag legmagasabb hegyvidekere valo utalas az attol mereteben, termeszeti es kulturalis kornyezeteben eliito Keleti-Karpatokat hivatott erzekeltetni.46 A telepules neve mogott szemelyes alluzio is rejtdzik, hiszen Olbracht a 20 km-re delre fekvo Semily varosaban sziiletett a Krkonose labanal, s mar gyerekkoraban megismerkedett a hegyvidekkel. Okormezon a helyi zsidosaggal talalkozik az elbeszeld, mint idegennel. A magyar nyelv Ungvaron tapasztalt idegensege a jiddis idegensegere valtozik - a magyar nyelv az elbeszeles idejere szinte eltunt a varoskabol, csak az idos nyugdijasok, az iigyved, az orvos es a gorog-katolikus pap beszeli.47 Az elbeszeloi tekintet az ismertbol az ismeretlenbe tart, a tajban a ruszinokat keresve (a ruszinok helyere vonatkozd kerdes ujra es ujra visszater), a gyarmatositottol az idegen tele halad a regio centrumabol, „fovarosabol" a kisvarosba, onnet a faluba, a lakott teriilet es a termeszet hataraig. Ezen a peremvideken talalja meg a ruszinokat, a leglathatatlanabb, legelnyomottabb idegeneket. A periferia tele valo haladas stacioi az idegennel valo talalkozasban is fokozodnak: a kiilonos nyelvu urbanus magyaroktol a kisvarosi zsidosag zart vilagan at a ruszinokig, mint a civilizalt tajbol a termeszetibe vezeto ut utolso megallojaig. Az elbeszelo vegiil a vad termeszetben, a hegyi oserdoben, a Popagya-csucs (1740 m) es a csehszlovak-lengyel hatar koriili senkifoldjen talalja magat egy vadaszbodeban, s eppen itt, a vilagvegen bukkan az otthon es a centrum emlekere, mely az etnografiai terepbeszamolok narrativ formait idezi: „Pisatel techto reportazi zde za jedne krasne cervencove noci prespaval. A prohlizeje prkenne steny, objevil u malickeho okenka smutny vykrik, 45Uo.443.„»Jezuskam[»Jeminacku« - a »jemine« kicsinyito kepzos alakja, meglepetest kifejezo indulatszo. Etimologiailag a »Jesu Domine«-bol ered. - Sz. P.J, maga mar szinten fenn, tekintetes asszony?« Ez a legszebb pragai cseh nyelv. Ket aszszony talalkozott az iires utcan. »O, az en uram Husztra kesziil, megyek, foglalok neki helyet az autdbuszban...« [...] Jablonec nad Jizerou? Nem. Volovoje. Okormezo. Volove!" 46 „...a karpataljai taj mas, mint a cseh, rejtelyesebb, diszharmonikusabb, vadabb." Zador: i. m. 88. 47 „Mesto bylo kdysi zidovskomad’arske; ted’ mad'arsky mlvi jen nekolik penzistu, advokat, stary lekar. A ovsem reckokatolicky farar, ty jsem na Podkarpatsku jinak hovorit neslysel. Dnes je Volove zidovsko-ceske. Na ulici se mluvi cesky a jiddis." - Olbracht: i. m. 444.
