Irodalmi Szemle, 2016
2016/12 - VÁLTOZÁS - Ivana Dobrakovová: Gyümölcsökről és zöldségekről (próza, György Norbert fordítása) / VÁLTOZÁS
VALTOZAS igen, kicsit talan gyanakodtal, hogy Angelo kivetelesen jo gyerek, mikor reggel teljesen kipihenve ebredtel, a terhesseg nyugei utan kimondhatatlan megkonynyebbiiles volt ez, semmi stressz, semmi tilalom, hogy mit emelhetsz, mit nem, semmi felelosseg amiatt, hogy mit eszel, elvezted, hogy mar nem vagy terhes, es nagy eloszeretettel nezted a piaci arusok belassult lanyat, ahogy valogatja neked az dszibarackot, ha lehet, meg nehezkesebben, meg iigyefogyottabban, terhesnek lenni azert nem tul vidam dolog, ugye? De a lany tiltakozott, hogy jol viseli, nines semmi komplikacio, igen, most kicsit nehezebben mozog ugyan, a hasa miatt le sem guggolhat, hogy bekosse a cipojet, lassan mar a merleget sem latja, de a laba hegyet meg igen, azt meg latja, nevetett, mikozben az anyja meghatottan giigyogott Angelonak, jo azt az ujjacskat szopogatni? d, igen, nagyon finom, ham-ham, igazi csemege, mondta szinte mar konnyekkel a szemeben, te pedig elkepzelted, hogy rovidesen nagymama lesz, hogy rovidesen az unokajahoz fog giigyogni, es nem ehhez a szamara idegen kissrachoz itt, aki mosolyog ra, es alszik ejszakankent? hat, ez nagyon szep, mi raccomando, fordult a lanya fele, remelem, Marina is ilyen jol nevelt lesz, hogy ejszaka tudunk aludni tole, de a lany csak meghuzta a vallat, lesz, ahogy lesz, semmit nem igerek, es te megkerdezted, hogy tulajdonkeppen mikorra is van kiirva a sziiles idopontja? egy honap mtilva? aha, a fejedben atsuhant az a januari ejszaka, beontes, kontrakeiok, a kifolyt magzatviz, fejnyomas, a gatmetszes bevarrasa, es azt gondoltad, nines tul sok okod az bromre, kedvesem. Elvezettel ismetelted meg minden bevasarlasnal a kerdest, nos, meg mindig semmi? hm, Marina tuldrazik, a kis bestia, de amig az elejen az anya baratsagosan valaszolt, sot, viccelt is, egy honap elteltevel - eltelt egy honap es meg mindig semmi? dt nappal a sziilesi terminus utan? - mar kevesbe volt baratsagos, vagy inkabb teljesen nyugtalan volt, ingeriilt, remego kezzel szedte a gyiimdlcsot, a lanya azt mondja, o jol van, a nogyogyasz is azt allitja, hogy minden rendben, s hogy az alma magatol lepottyan a farol, ha megerik, igy mondta neki hetfon a kivizsgalason, ezek pontosan az o szavai, bar vilagos volt, hogy az anya nem olyan biztos ebben az egeszben, es teged egyetlen dolog bosszantott csak, hogy azt a januari faragatlansagot a resziikrdl nem tudtad viszonozni, hogy maga meg mindig itt van? mert az a lany egyszeruen mar nem volt ott, fekiidt az agyban, pihent, nem mozgott, varta, amig az alma lepottyan vagy megrohad a fan, igy az anyaval beszelgettel, hatarozatlanul mondtal valamit a sziilesinditokrol, joval nagyobb fajdalom, surubb kontrakeiok, szenvedes, ami nem es nem akar veget erni, de en, termeszetesen, nem tudom ezt megitelni, csak egyszer sziiltem, nines osszehasonlitasi alapom, es iidvozdlje a lanyat, es hogy gondo-
