Irodalmi Szemle, 2016
2016/12 - VÁLTOZÁS - Czucz Enikő: Az idegen testből beszélő „én". A köztes lét magánya El Kazovszkij Homokszökőkút című kötetében (tanulmány) / VÁLTOZÁS
VALTOZAS arra az allapotra, melyben a felfokozott figyelem es erzekenyseg egy masfajta letszorongatottsagot kepezett le: az elet es kozosseg utani olthatatlan es felfokozott vagyakozast, amely feliilfrja a halal vegervenyessegenek kepzetet. A szakaszban feloldodni latszik az elszigetelt individualitas egyfajta univerzalis kozdssegelmenyben, amely szamara egy kiildnos, zsigerekig hatolo empatia biztositja a kapcsolodast. Ez a kozdssegelmeny kesobb egyreszt az istentol valo elhagyatottsag,9 masreszt a koztes let erzekeltetesenek eszkozeve valik, s egy kulturalisan kevert, hibrid teremtesmitosz fokozatos kirajzolodasanak keretei kozt nyeri el jelentesenek komplexitasat. Az Arnyekom a kiiszobon VI. (125.) cfmu szovegben a monoteista vallasi dogma latszik keveredni a lelek tulvilagi eletenek es ujjasziiletesenek antik, illetve a reinkarnaciot magukba foglalo vallasok elkepzelesevel: a megtestesiilt lelkek koztessege az allati es isteni szferak kozt az drok otthontalansag erzesenek forrasava valik. A reinkarnacio csapdakent tetelezodik: az uj test feloltese az erdtlenseget tudatosito, ketsegbeesett, szorongo lelek szamara a transzcendens leny individualis akaratot figyelmen kiviil hagyo onkenyekent tunik fel, mely az onpusztitas, az inherens kaosz elhetetlen kornyezeteben szamolja fel a testbe kodolt elettortenetek emlekezetenek hianya miatt fulladozo lelkeket. Vagy talan a puszta let sulya szolgaltatja ki oket a vegletes erok elporlaszto es megdermeszto mtikodesenek? Esetleg a teljes sotetseg, a fenykent megjeleno tiszta szellem jelenletenek abszolut hianya? A kerdes nyitva marad. A halalvagy ebben a kontextusban egyenertekuve lesz a honvaggyal, s bar a beszeld tudataban van a szinte kolonizacios aktuskent10 felfoghato teremtestortenetnek, a „sajat szemely" elszigetelesenek, a sorskozosseg val-9 Az istentol valo elhagyatottsag a teremtett vilag elolenyeinek viszonylataban talan a Kilt cfmu koltemeny (Kazovszkij: i. nt., 115-116.) elso szakaszaban verbalizalddik a legerdteljesebben. A megszolalas nyers es egyszeru megfogalmazasa megrazo, oszinte fajdalomrol tanuskodik: „Tdrveny? - Mindegy az isteneknek. / S ha megsertodsz is neha, I Csak legyintes a felelet. / Mondj bucsut jeleiknek. I Magunk vagyunk a keptelenben, I Mi, allatok s novenyek." Az Okologiai dalocska (i. m., 76.) az ember civilizacios-technikai fejlodese miatt bekovetkezo akaratlagos, de siilyos kovetkezmenyekkel jaro kivalasat fogalmazza meg a transzcendens es termeszeti kornyezetbol. Az ember ebben a szovegben is a koztes leny szerepebe szorul, s a vilagban valo otthontalansag nemzedekeket erinto konstans letallapotta tagul, fgy a halallal es az enyeszettel, a veszteseggel keriil kapcsolatba: a termeszeti kornyezet felszamolasanak kovetkezteben az emberiseg visszavonhatatlanul a termeszeti es transzcendens szfera koze szorul. A vers elejen megjeleno vagykepet az elso emberpar paradicsombol valo kiuzetesere asszocialo sorok valtjak fel. 10 Egy hasonlo, a megkiserelt kolonizacidra, egy birodalom kiepitesenek kiserletere valo keseru visszaemlekezeskent olvashatjuk a Tamilnak az unokak 4. szakaszat (z. m., 67.) is, amely ugyan nem egyertelmuen az ur benepesitesere valo isteni torekvest fejezi ki, azonban ugy latom, hogy az emlekezetben elo, kiserleti allatokhoz hasonlitott lelkek, a fagyuruk retegzettsegenek metaforajan keresztiil megjeleno mulandosag, valamint az ismetelt megtestesiilesnek a kor alakzataval erzekeltetett kepe lehetove teszik a ket szoveg parhuzamba allitasat.
