Irodalmi Szemle, 2016
2016/11 - FORRADALOM - Csehy Zoltán: Szerelmes mártírok, felfalt gyermekek. Forradalom és opera (tanulmány) / FORRADALOM
teszet". Az erzekiseg orgiaja, mondhatnank: mindez a kolto metaforikus, textualis letere is ravetiil, leleplezi „kettos" eletet. Ez, termeszetesen a jovobe atmentett nagy tortenet, a szerelem es a forradalom tortenetenek zaloga. „A forradalomnak nines sziiksege koltokre" - mondta allitolag Chenier halalos iteletenek alairasa kozben Antoine Fonquier-Tinville.13 Ekkor meg nem tudta, hogy a forradalomnak ra sem lesz sziiksege. A forradalom ossznepi libidoja elobb-utobb kontrolallhatatlanna valik, ez remekiil ervenyesiil a forradalmi torvenyszek jeleneteben. Lang pontosan emeli ki Giordano teatralitasanak akusztikus velejaroit, amikor igy ir: „a forradalmi torvenyszek jelenete sikolyokkal, verszomjas atkokkal, orditozo, hadonaszo tomeggel - nagyon kepzeletdus kis szinhazi fogas".14 A megfelelo dramaturgiai ponton eldudolt Marseilles, a kesleltetett kivegzes is az, a beszuremleses, atsziiremleses kulvilagi zajok folyamatosan tuddsitanak rola, hogy mihez viszonyitva leteziink, deformalodunk, heroizalodunk. Hogy minden forradalom folfalja sajat gyermekeit. Giordano meg egy operat szentelt a forradalomnak: a ritkan jatszott Madame Sans- Gene cimut, melyet 1915-ben mutattak be a New York-i Metropolitanben.15 A vigopera Napoleont allitja szinpadra, meghozza komikus szinezettel: az elso felvonasban felenk tisztkent, egy mosoda kliensekent ismerjiik meg, akinek meg a nevet is elertik (Timoleon). Egy cserfes mosodaslany, Caterina az intrikak sokasaga ellenere diadalt arat a csaszari szigoron, mikozben a „nagy" Napoleon kicsinyes intrikuskent es feltekeny ferjkent lep elenk. A mosoda metaforikus ter lesz: a tisztazando felreertesek politikai terepenek parhuzamos, bar komikus tere. A forradalom nem egy jellegzetes figuraja lesz kliense e tortenelmi nagymosodanak: pl. Fouche ormester, a lelkes forradalmar, vagy a Nemzeti Garda kaplarja, a kesobbi marsall, Lefebvre. Giordano operajanak „balvanyrombolo" karaktere mellett kiildnosen nagy erteke, hogy zeneileg hatvanyozottan vitalis univerzumaban iigyesen lavirozik a legkiilonfelebb dramaturgiai helyzetek kdzott. A forradalom a komikum ongerjesztd mechanizmusainak beinditasaval elheto tul. A tuleles latolgatasara a francia (de luxe) operanak minden oka megvolt kozvetleniil a forradalmi mozgasok utan: Victoria Johnson egy kiilon konyvet szentel a korantsem muveszi, hanem merdben pragmatikus tulelesi strategiaknak.16 A nagy osok kozt illik szamon tartani Jules Massenet Therese cimu keves-13 Vo. Winkler Gabor: Barangolas az operak vildgaban I. Budapest, 2003, Tudomany Kiadd, 644. 14 Paul Henry Lang: Az opera. Egy kulonos mufaj kulonos tortenete. Ford. Gergely Pal. Budapest, 1980, Zenemu kiadd, 378. 15 Umberto Giordano: Madame Sans-Gene. Dynamic Cds, 1999 (247/1-2). A magyar ko-zegben a muvet olykor Szokimondo asszonysag cimmel is emlegetik. 16 Victoria Johnson: The Backstage at the Revolution. How the Royal Paris Opera Survived the End of the Old Regime. Chicago, 2008, The University of Chicago Press.
