Irodalmi Szemle, 2015
2015/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Bodnár Gyula: A Bodrogköz évszázadai mai versekben (Kulcsár Ferenc Kerek világ közepében című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
IZLESEK ES POFONOK Bodnar G yula A BODROGKOZ EVSZAZADAI MAI VERSE I< BEN KULCSAR FERENC KEREK VILAG KOZEPEBEN ClMtJ K0TETEROL N em tudok nem szemelyes lenni, valamelyest. Kulcsar Ferenccel, a Kerek vilag kozepeben cimu, Bodrogkozi versek kicsiknek es nagyoknak alcimu nemregiben megjelent konyv szerzojevel ugyanis foldiek vagyunk, bodrogkoziek. Pontosabban, felso-bodrogkoziek, ahol csupan egy kisebb es egy nagyobb, szorosan egymasba kapaszkodo ciponyi domb, nepnyelven a Kishegy es a Nagyhegy emelkedik ki a sik tajbol. Szoldtermd mindketto, es eppen ezek azok, amelyek elvalasztjak vagy inkabb osszekotik az en sziildvarosomat, Kiralyhelmecet, Kulcsar Ferenc sziilofalujaval, Szentessel, amely bizony „szent helyen van - otemploma szent hegyen van. Hegy tovibe' borospince, benne hegyle - ezer icce". Elbaktatva erne szent hegy, az annyiszor es annyifelekeppen megenekelt Lingo mellett- mely a szo igazi ertelmeben valojaban annyira sem hegy, mint a ket helmeci, de kozvetleniil Szentesfalva folott huzodik, alighanem a Nagyhegy millioeves kove dermedt lavafolyamanak maradvanyakent -, talan megpillanthatjuk, amint eppen „Megy a bika Helmec tele, razza farat ezerfele. Uzik, hajtjak agyba-fobe, vagjak a fat az erdobe". Ez az erdo pedig- meg mindig a ket, egymastol jo futasnyira talalhato telepules kozott vagyunk - nem mas, mint az Eros. Annak idejen anyammal megfordultunk nehanyszor a fai alatt, melyek boven ontottak a makkot, szedtiik a disznonak, felremlik egy regi erdoszeli majalis emleke, de tragedia helyszine is az Eros, „suru melyen" megoltek Abelt, az „drdk embert", ahogy Kulcsar Ferenc Balam szamara cimu korabbi kotetebol tudjuk. Kozos bodrogkozi ismerdsunk van ugyancsak szamos, halottak es elok egyarant, hiszen csak egy esztendo kdztunk a kiilonbseg, Kulcsar Ferenc javara, azaz 6 a fiatalabb. „Venyigen szolofurt: teremtem ezerkilencszaznegyvenkilencben" - irja magarol. Es mar itt is a legfontosabb, a nyelv, szuldfoldiink nyelve, szavai, a lapto, diicsko, druga, tehen, puh/a, turo, lapcsdnka, gore - ez utobbi peldaul a Csallokozben a csoves kukorica raktarozasara hasznalt szellos, keskeny hazszeru epitmeny, a Bodrogkozben ugyanakkor szaraz kukoricakorot jelent. Csodalkozott is csallokozi aposom, amikor anno az egyik gyogyfiirddben mondta neki a bodrogkozi szobatarsa: - J du lenne man hazamenni, kivagni a goret. - Az apos bamult, tunddott, goret kivagni... Megjegyzem, egyike ez a ritka eseteknek,
