Irodalmi Szemle, 2015
2015/10 - TŐZSÉR ÁRPÁD 80 - Gyürky Katalin: A naplóírás csapdájában (Pavel Vilikovský Egy igazi ember története című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
IzlEsekEspofonok erzekelheto stupidsagabol1 is latszik, hogy ez az ember mindent felreert, ami vele es a kornyezeteben, a kornyezetevel tortenik, illetve mindenre olyan magyarazatot ad, ami neki, az 6 lelkiallapotanak a legmegfelelobb, mindenfele objektiv tenyezot figyelmen kiviil hagyva. Az osszes tovabbi konfliktusat generalo elkepzeleset, hogy 6 jelentekeny ember, az elete minden mas szegmensere is atviszi. A naploiras lehetosegetol es tenyetol felvertezett ostoba kisember nemcsak a csaladja - a fia, Zdeno, es a felesege, Edita - kapcsan erzi ugy, hogy innentol kezdve mindent 6 hatarozhat meg, ami tortenik, hanem a munkahelyi beosztasat is a megnovekedett fontossaga alatamasztasakent ertekeli: „Tegnap beszeltem Zdenoval, mint ferfi a ferfival. [...] Elmagyaraztam neki, hogy mit jelent az, hogy egy epiilet gondnoka vagyok, milyen funkcio is ez pontosan. Hogy ha valami elromlik, valamilyen hiba keletkezik, akkor azt nekem jelentik, de nem en megyek oda, hogy megjavitsam, hanem odakuldom a karbantartokat, a Hegedist meg a Konceket, vagy ha valami nagyobb gond van, akkor szakembereket hivok a hazkezelosegtol. Most mar legalabb tudja, hogy en nem egyszeru szerelo 1 Elemzesemnek ezen a pontjan mindenkepp szeretnek utalni arra, hogy Garajszki Margit az amugy is figyelemre melto forditasaban milyen tokeletesen adja vissza azt a gondolati ztirzavart, ami kisemberiinknel nyelvi szinten, foleg a bevalt szofordulatok, a szolasok, kozmondasok osszekutyulasaban, nem helyenvalo hasznalataban tiikrozodik: peldaul a „szetvetette a kezet" (63.) kifejezest hasznalja a „szettarta a kezet" helyett, vagy kovetkezetesen „ust6kdn ragadja az alkalmat" (pl. 72.), pedig iistokon a szerencset szoktuk ragadni, 6 viszont „a szerencset meglovagolja" (uo.), mikozben maximum a sikert szoktuk meglovagolni. „Fujogatja a sebeit" (211.) a nyalogatja a sebeit helyett. De ugyanilyen bugyutan hangzik, amikor eldonti: „levelezoin", nem pedig levelezon vegezne meg tovabbi iskolakat. Az osszes ilyen felresikeriilt mondasa kdziil a legszorakoztatdbb talan az „azt az agyafurt mindenit" (143.) szofordulata. A remekiil viszszaadott nyelvi sutasagok sokat segitenek a buta kisember karakterenek megerteseben. vagyok, hanem vezetd es diszpecser, en dontom el, ki mit csinaljon es hogyan" (13.). Jelentekenysegerzetet pedig csak tovabb erositi, amikor a fdnoke hivatja, hogy meg egy, bizalmon alapulo felallast, a kiilonleges referensi poziciot is rabizza. Ezt a kisember mar nemcsak feliil fogja ertekelni, hanem - a naplo monologjellege miatt ismet reflektalatlanul - a kelletenel tovabb is fogja gondolni, olyan kovetkezteteseket von le belole, amelyek valojaban nem leteznek: „Ha kiilonleges iigyekert felelos referens leszek, akkor mindig benn leszek a vezetosegi iileseken, nem mint most, hogy csak akkor hivnak, ha az en reszlegemet is erinti az iigy, mint a munkahelyi jelenlet vagy hogy a harmadikon bedoglott a futes, meg ilyenek. Talan meg a testiileti ertekezleteken is reszt vehetek" (16.). Mivel ujabb poziciojaval most mar igazi, az elet minden teriileten harcba szallo ferfinak erzi magat, a vele torteno esemenyek tulertekelese es tovabbgondolasa az eddig a felesegehez huseges kisember „hoditasi kedvet" is meghozza. Hamis onkepe miatt szinte „tdrvenyszerunek" erzi, hogy nem mas, mint a vallalat legjobb, „extra kategorias" (62.) noje, V. kezd ki vele
