Irodalmi Szemle, 2015
2015/7-8 - MADE IN CZECHOSLOVAKIA - Szászi Zoltán: Ülünk a lócán, mindjárt kezdik... (próza) / MADE IN CZECHOSLOVAKIA
MADE IN CZECHOSLOVAKIA- Na, hagyjal, Laca! Olyat csak te szivsz. Addig nem alacsonyodom le. Szoval erdekes a felhozatal. Sok a csajok kozt az olyan, amelyiken alig van nezni valo. Tudjatok, milyenek meg ezek. Sok kez, sok lab, se mell, se segg, se pampuska. Aztan vannak ezek az atlagos bulak, hogy van mar rajtuk nagyjabol minden, de vagy zsiros a csaj, vagy piszkavas, vagy pattanasos meg izzados, vagy a szaja biidos, vagy mit tudom en. Na, eppen az ilyenek kozt nagyon ki tudnak ugrani az igazi nocikek, a kis babatestiikkel! Ott mar minden a helyen. Minden fincsi, forma, illat, szin, ajajaj, nagyon bulis, mint egy Simca motor, olyanok azok a csajok. Bubaj meg eszvesztes. Ilyenekbol is van nehany tucatnyi, es amilyen dorzsoltek ezek a kockafarku tornatanarok, mind ez elso sorban vannak altalaban. - Ne maaa! De miert? - Mert azt szeretnek, hogy innen menjen egy csapat lany Pragaba, a Strahovra. Es akkor esetleg ok is utazhatnak. Tiz nap paradicsom. Pia, kaja nyakhajlasig, csajok tizezrevel. Ha az orszagos ize van, ott Pragaban, azt meselik, meg banant is kapni, meg magyar teliszalamit, meg narancsot, mandarint. Es Pragaban sorozni, csajokkal, na igen, azt nevezem. Ezert tettek a legszebbjet az elso sorba. Majd meglatjatok, de amit mondok, arra merget vehettek. Te meg mit allsz itt, Ocsi, huzzal mar! Egyik labad itt, a masik meg a partizannal! Spurizz, faszikam! Es en spuriztam. Tizennegy eves voltam, 1980-at irtunk, gimibe kesziiltem, es nem voltam tok hiilye gyerek. Csak olyan kis vezna es szemiiveges, de meresz srac. Mentem, mert ha latni akartam valamit az egesz szpartakiadbol, aminek aznap volt a jarasi bemutatoja, akkor menni kellett. Be kell, hogy valljam, engem is a mladsie ziackyk meg a dorastenkyk erdekeltek akkoriban a legjobban. Mert mindket fellepo csoportban voltak olyan lanyok, akik tetszettek nekem. Parhuzamosan hat vagy tan nyolc is. A mladsie ziacky csoport olyan egybeszabott cuccban tornazott, olyan erds piros tornadresszben, oldalt feher csikokkal, es nagyon feszes volt a textil minden lanyon, de nagyon am. Mindent kihozo cucc a tornadressz, elol es hatul, alul es feliil. Mutatja az arut, ahogy Hosszu mondana. Jo, ezek meg csak olyan kiscsibek, vagyis korombeliek, ezek meg nem csajok, de igen, tenyleg koztiik vannak a jovo nyari csibek, akiket majd lehet fuzni a strandon, ha megjelennek ott, mar akar iden is. Most befixalom a fejembe a formajukat, es akkor iden meg a jovo nyaron megismerem majd oket. Ugyis divat az egyreszes fiirdoruha. Hacsak nem nonek meg nonek. Mert akkor hiaba a fixalo bigyo a szememben. Az idosebbek, a dorastenkyk, hat igen, ott mar komoly, nagyon komoly esetek vannak, ott van peldaul, na, hagyjuk, nem arulom el, ki van ott, vagyis majd meglatjuk, ki lesz ott. Azok a csajok, ahogy igy lattam multkor az osztalyablakbol, mikor lent probaltak a szpartakiadot, olyan lila egybecuccban vannak, feher csikokkal diszitve, es ez a dressz is mindent megmutat. De nagyon am! Hiaba! A lanyok, azok szepek. Mar amelyik szep, de ha az, akkor am nagyon az. Micsoda pampuskaja van! - ezt mondta multkor Hosszu, pont a Saci-
