Irodalmi Szemle, 2015

2015/7-8 - MADE IN CZECHOSLOVAKIA - Szászi Zoltán: Ülünk a lócán, mindjárt kezdik... (próza) / MADE IN CZECHOSLOVAKIA

ra. A pampuska az jo dolog, en porcukorral szeretem, es nem egeszen ertettem, mit gondolt Hosszu, de csak elmagyarazza mar ma vegre. En meg nem lattam lanyt, mar ugy. Marmint ruha nelkiil. Egyszer belestiink a tornatermi dltdzobe, de nem lehetett sokat latni. Ez a Hosszu, ez nagy vagany! Kiilonben autoszerelo tanonc, telen mar tizennyolc lesz, es allitolag falja a csajokat. Sorba. Ezt mondta rola Sunyi, de 6 olyan, mint a neve, tenyleg sunyi, es azt nem hiszem, hogy a Hosszu lanyt bantana. Mult­­kor lattam a moziban, ahogy ott til egy csajjal, ragtak a szotyit, es bambultak, igaz, a Hosszu keze ott pihent a lany combjan, ahogy mondani szoktak, a terdkalacsan, es hazafele azzal dicsekedett, hogy 6 nem csak kalacsot simogatott, hanem pampus­­kat is. Cukorbeteg lenne a csavo? Mindig ezekkel az edes tesztakkal jon randi utan! A fene se erti ezt! Bar en vagyok a legkisebb, vagyis a legfiatalabb a bandaban, de en vagyok az esz, az informator es ujsagolvasd, meg minden ilyen. Ha en vagyok a leg­kisebb, akkor altalaban, mint most is, nekem kellett elmenni piat meg cigi szervezni. A veres nem hianyzik soha, es en tudom, hogy mindenkeppen teljesiteni kell, amit a fonok mond, igy meg legalabb bevagodok, es ha iigyes vagyok, meg akarmi lehet. Hosszu igen hiilye tud lenni, ha begurul, olyankor hatratori a kiszemelt delikvens kezet, valami fura fogassal, aztan meg terddel hirtelen gyomron rugja, s amikor mar az ellenfel padlot fogott, szolidan rugdossa, altalaban riiszttel, foleg gyomorszajon, ott nem latszik meg nagyon a nyoma, de total harckeptelen meg a legerosebb ellenfel is, ha alig kap szuszt! De miert pont a partizanhoz kiild piaert? Mindegy, a parancs az parancs. Az obcsanszkim nalam van, tizennegy eveseknek mar kiadjak, en marci­­usban kaptam, es ha nagyon vakeralna az dreg, megmutatom, ugyse latja a szuletesi datumot. Hiszen felvak, annyi maximalisan eleg, hogy van igazolvanyom, es kiadja a piat csont nelkiil. Hogy en meg csak tizennegy vagyok? Hat igen. Ugyan. Kit zavar? Ha dolgozni jo voltam mar tavaly nyaron a statny majetokban, akkor piat is vehe­­tek, nem? Pedig szar melom volt a tavalyi. Kint a szolohegyen. Kacsolni, kotozni, permetezni. De legalabb ittam neha jo bort is. Maga a vinceller adta, hogy ne igyunk a tragyaleves gemeskut vizebol, mert tiszta nitrat. Marhaknak, juhoknak jo, ember ne igyon vizet! - ezt mondta a vincur! Igy kellett szolitani: vincur! Amugy egy reszeges fazon, aki reggel nekikezd es estig nyomja, ejszaka meg tovabb, aztan tizig alszik, fent a preshazban, de a bora, az szuper, amit keszit. Messze foldrol jarnak ide, mert az igazgato elvtarsnak a statny majetokon sok ismerose van, a vadaszok plane, es mind vedel, mint a godeny. Le vannak ejtve, lenyeg, hogy nekem is jutott neha egy kis jo bor. Diofa alatt, kenyer, paprika, hagyma, szalonna, ahhoz pincehideg rizling! Apam rendesen irigykedett, mikor meseltem errol. Anyam meg visitozott, hogy mit pialok en tizennegy evesen, mikor mas meg Pedrot rag meg Vineat iszik, en mit kep­­zelek magamrol. Attol fel, hogy olyan reszeges leszek, mint Fazos Bela batya, aki azt mondta apamnak, mikor legutobb nala jart, hogy az utolso cserepet is elissza a haz­­rol, es mi meg le vagyunk sajnalva, ne varjunk semmilyen oroksegre. Plane ne utana. Apam meg erre azt kivanta neki, hogy mihamarabb forduljon fel. Bela az egyetlen rokonunk. Marmint elo rokon itt ebben a varoskaban. Kedves csaladom van, nem? Csak ne lenne olyan rohadt messze a partizannak a csardaja! Kint van a varos tulso vegen, a kastely kertjeben, jo ket kilometer az iskolai focipalyatol, ahol ez az egesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom