Irodalmi Szemle, 2015

2015/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - N. Tóth Anikó: Újragondolt mesék (tanulmány)

HOL VOLT, HOL NEM VOLT deranya elorevetithesse (akar elrettento peldakent) lanya szamara a halanddsag stacioit: sugarzo szepsegu gondtalan fi­­atalsag, felelossegteljes es gondterhes anyasag, az idoskorhoz kapcsolodo testi romlas varja Ilonat, ha Argyelust valaszt­­ja. Vegiil az is peldaerteku, ahogyan elfo­­gadja lanya donteset. Argyelus ugyan szavakkal kifejezte erzelmei szilardsagat, am tettekkel ujabb bizonyitekokat kell gyujtenie: tovabb kell vandorolnia. Almai birodalmaba azon­­ban a Sotetseg kiralyanak orszagan at juthat el (ez a figura Vordsmarty Ejkiraly­­nojet asszocialja!). Argyelus ebben a tar­­tomanyban ugy erzi, egy helyben topog, nem halad elore (ebben az emberi szan­­dekok, tettek hiabavalosaganak erzekel­­tetesevel szembesulunk). Az atkeles ha­­lando szamara lehetetlen feladat, hiszen ez a pusztulas, a semmi territoriuma. Argyelus vandorutja eppen emiatt nem csupan egy kaland, hanem szimbolikus eletut is: a gyermekkor idilli, biztonsagos kertjebol a ferfikor (egi-foldi vagy szelle­­mi-erzelmi es testi) megprobaltatasain at az elmulas szakadeka tele tart. Vagyis az apafigurak (hiszen szellemi ertelemben a Sotetseg kiralya is apafigura) feltarjak elotte a let torvenyszerusegeit. A pusztu­­lastol Ilona menti meg azzal, hogy tiin­­derletenek (vagyis a halhatatlansagnak) feladasaval kivaltja - meg ha ideiglene­­sen is - Argyelust a sotetseg fogsagabol, s koveti parjat a foldi birodalmaba. Erdemes kiemelni a forgatokonyv­­ben a haj motivumat. A forrasszdvegek­­ben Ilona hajtincsenek levagasa okozza a bonyodalmat, a szerelmesek elvalasat. Gimesi Dora adaptaciojaban inkabb dsz­­szekoto szerepe van: Ilona holdsugarat ton aranyhajaba, s ez a diszitdelem hivja fel az eget vizsgalo Argyelus figyelmet, igy almai lanyalakja valora valik, volta­­keppen ennek koszonhetd az egymas­­ra taialas. A tiinderhaj varazseszkoz is, nemcsak esztetikai szerepe van; ahogy Tiinderanya fogalmaz: befonja a vegte­­lent, hatalmas es hatartalan erdvel tolti fel a tiindereket. A haj tovabba a mene­­kiiles eszkoze: a sotetseg szakadekabol Ilona hajletrajan masznak fel a szerel­mesek. Ez azonban aldozattal jar: Ilona kenytelen megvalni legfobb diszetol. Ar­gyelus viszont biztositja, hogy maradek­­talanul elfogadja megvaltozott kiilsejet, vagyis rd vid hajj al is tetszik neki. Gimesi poetikus dalbetetekben gaz­­dag, patosztol teljes egeszeben men­­tes szovegkonyve abban erdsiti meg a befogadokat, hogy fontosak az almok, vagyak, hinni kell a megvaldsithatdsa­­gukban, nem szabad megtorpanni az akadalyok elott, a boldogsag valojaban nem egy keszen kapott allapot, hanem aldozatvallalas, lemondas, kiizdelem, vagyis tettek aran erheto el. Az egyik leg­­fontosabb cselekedet pedig az erzelmek megelese, felvallalasa. HAMUPIPOKE (Bemutato: Vojtina Babszinhaz, Debre­cen, 2011; rendezo: Kuthy Agnes, terve­­zo: Matravolgyi Akos) A Hamupipoke tortenete Gimesi Dora ujrairasaban leginkabb abban ter el a Grimm-mesetdl, hogy sokkal konkretabb idoben es terben, egy realis, hetkoznapi vilagban zajlanak az esemenyei (ahogy ezt fentebb mar jeleztem), valamint elma­­rad belole a transzcendens elem: az anya nem kuild elarvult lanyanak kozvetlen segitseget a tulvilagrol a sirjara iiltetett mogyordbokor segitsegevel. Gimesi Ha­­mupipokeje apjaert rajongo szertelen ka­­masz, aki csupa fius tulajdonsaggal ren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom