Irodalmi Szemle, 2015

2015/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - N. Tóth Anikó: Újragondolt mesék (tanulmány)

HOL VOLT, HOL NEM VOLT ami fesziiltseget okoz: a sziilok ugyanis felnek attol, hogy utodaik onallosulnak, vagyis elszakadnak toliik (ennek kovet­­kezteben magukra maradnak), raadasul csalodnak gyermekiikben, hiszen nem az altaluk elkepzelt uton jamak. Ezek a problemak a gyermek befogadokban re­­zonalhatnak, akar van elozetes tudasuk a mese tartalmarol, akar elso alkalommal szembesiilnek vele. Gimesi adaptaciojanak egyik legosz­­szetettebb figuraja Tiinderanya, aki uj szereplo az eldzmenyszovegekhez ke­­pest. Ilona szamara peldaado szemely, aki folyton ismetelteti a tiinderelet es -moral szabalyait. Ilona ugyanolyan unott engedelmesseggel mondja fel a lec­­ket, mint ahogyan a szigoru nevelodes alatt allo kamaszok szajkozzak szuleik intelmeit, hogy aztan - titokban vagy nyiltan - rendre ellenalljanak. A gyerme­­ket feltd, gondoskodo anya nem akarja, hogy lanya feladja tiinderseget (vagy­is halhatatlansagat), ezert akadalyozza foldi-emberi erzelmei megsziileteset. A lany azonban csak latszolag fogad szot, hiszen az erzelmeket nem lehet pa­­rancsokkal regulazni. Tiinderanya alak­­valtasra is kepes: Argyelusek kertjebe venseges vajakosasszonykent erkezik, a kiralyt (vagyis sziilotarsat) gyozogeti arrol, hogy a csodafa a fia es birodalma vesztet okozza. A kiraly ven rongynak, varangynak, banyanak, szipirtyonak szolitja; ezek a kifejezesek az arto, ronto boszorkany toposzahoz tapadnak, s bar felvilagosult uralkoddnak mutatja ma­­gat, aki nem hisz a boszorkanysagban, megis szoget iit a fejebe a vartyogas. Az apa es a fiu csatajabol Argyelus keriil ki gyoztesen, amikor megakadalyozza a fa kivagasat, majd felvallalva szerelmet iitra kel a lanyert. Az apa meg nem tu­­datositja, hogy fia felnotte valt, onalloan dont sajat sorsa felol; ennek bizonyiteka, amikor a nagy kalandra indulo fiu utan szol, hogy vacsorara otthon legyen. A felnottlet egyik allomasa az ordo­­gok varazstargyainak megszerzese, ami­­hez Argyelus elsosorban az eszet hasz­­nalja. Ebben Gimesi adaptacioja koveti a hagyomanyokat. A bocskor, ostor, kopo­­nyeg varazserejet azonban Tiinderanya megtori: nem engedi, hogy Argyelus megerkezzen a vagyott Tiinderorszagba. A fiu alomba, vagyis tetszhalott allapot­­ba zuhan, ezert Ilona a felebreszteseert konydrog. Anyja azonban ravasz cselt eszel ki: Argyelus allha tatlansaganak, hutlensegenek bizonyitasaval probalja lanyat kiabranditani. Fiatal lany alak­­jaban mint rivalis igyekszik elcsabitani Ilona kedveset, meghozza Ilona szeme elott. Atvaltozasaval es magatartasaval egy masik notipust, a vegzet asszonyat testesiti meg (ebben az alakvaltozatban a Csoiigor es Tiinde Leder nevu figurajanak emleke sejlik fel). Ndi praktikai azonban nem valnak be, Argyelus kitart szerelme mellett, megindito szerelmi valloma­­sa meggyozi az anyat osszetartozasuk rendithetetlensegerol. Tiinderanya ndi viselkedesmintakat is kinal Ilonanak: leginkabb az anya-szerep bontakozik ki; az is latszik azonban, hogy a tulzottan feltd gondoskodas, a veszelyek elharita­­sa, az ellentmondast nem turo tekintely ervenyesitese nem valik minden esetben a lany javara, sot komoly akadalyokat je­­lent neki erzelmei megeleseben, vallala­­saban (erdemes belegondolni az eloadast befogado gyermek, illetve a gyerme­­ket szinhazba kisero anya reakcioiba!). Az anya-szerep mellett megemlithetjiik a kiilonbozd praktikakat beveto ndi maga­­tartasokat (a csabito nd, illetve a vajakos boszorkany figurajat). Alakvaltasai arra is alkalmasak, hogy rajtuk keresztiil Tiin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom