Irodalmi Szemle, 2015
2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Fekete Balázs: Érdemes-e egy jogásznak irodalmat olvasnia? - J. H. Wigmore emlékére (tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM
DOGES IRODALOM E „jogi" regenyek negy szempontbol megkeriilhetetlenek a jogaszsag szamara. Egyes irodalmi muvek (a.) pereket es targyalasokat abrazolnak; mas munkak (b.) a jogasz vagy biro tipikus vonasait es lehetseges szakmai eletutjat tarja elenk; tovabbi regenyek szolnak (c.) a nyomozasrol es biintetesekrol; vegiil vannak olyan irasok is, melyek (d.) cselekmenyeben egy-egy jogkerdes, jogi problema fontos szerepet jatszik.24 Mint lathato, Wigmore szamara az irodalom abrazolasi lehetosegei es kepessegei a lenyegesek, a „jogi" regeny fontossagat abban latja, hogy jog mukodesenek tobb kiemelt pontjat is kepes az irodalom eszkozeivel megragadni. Irodalomkepeben a XIX. szazadi pozitivista irodalomtudomany25 alapfeltevesei tiikrozodnek, mely szerint az irodalmi muvek kepesek akar a szerzoi eletut, akar egy torteneti szituacio bizonyos elemeit visszaadni, es igy a valosag, a helyzet megismeresenek es megertesenek igenyevel is olvashatoak. Leegyszerusitve, a „jogi" regeny olyan irodalmi munka, mely valamilyen modon erinti a jog vilagat, termeszetesen nemcsak a klasszikus, hanem a kortars muveket is beleertve. A „jogi" regeny fogalmanak tisztazasat kovetoen Wigmore rater egy sokkal erdekesebb kerdesre: miert kell, vagy finomabban megfogalmazva, erdemes egy jogasznak ilyen muveket olvasnia? Tobb igen elgondolkodtato valaszt is ad e kerdesre, melyek napjainkban ugyanolyan aktualisak, mint voltak a XX. szazad elejen. Elsokent arra hivatkozik, hogy a „jogi" regenyek szamos olyan helyzetet es karaktert mutatnak be, melyeket a jogasznak ismemie kell. Ezek nemcsak az altalanos muveltseg szemszdgebol erdekesek, hanem szakmai szempontbol is megkeriilhetetlenek. Az irodalomban megjelend iigyvedek es a tisztviselok karakterei, egyes targyalasok es perek leirasai mind-mind nelkiilozhetetlenek a jogassza valashoz, ervel a szerzonk.26 Tehat az irodalom tanulmanyozasa a szakmai szocializacio egyik elkeriilhetetlen lepese. Wigmore masodik erve az olvasas mellett a jog fejlodesenek es ertelmenek jobb megertesehez 24 Uo. 25 Lasd Taine Henrik: Az angol irodalom tortenete. I. kotet. Budapest, 1881, MTA Konyvkiadd hivatala. 1-31. 26 Wigmore: i. m. 575-576.
