Irodalmi Szemle, 2015
2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Fekete Balázs: Érdemes-e egy jogásznak irodalmat olvasnia? - J. H. Wigmore emlékére (tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM
a jog es irodalom korabbi egyesult allamokbeli konfiguracidjanak kesei felvillanasat lathatjuk, ami azt jelzi, hogy noha Langdell fellepesevel jelentos atalakulas kezdodott az amerikai jogtudomanyban, a korabbi megkozelites sem tunt el teljesen a XX. szazad elejere. Wigmore tanulmanyaban harom kerdest jar koriil, helyenkent elterd reszletesseggel, majd egy kozel negyszaz tetelbol allo listat allft ossze a jogaszsagnak javasolt olvasmanyokbol. Gondolatmenetenek fo iizenete, hogy a jogasznak erdemes es kell is olvasnia irodalmat, azaz irasat a korabbiakban mar emlftett, a jog es irodalom egyiittallasat eldterbe helyezd, „klasszikus" eredetu premodem szemlelet apoldgiajanak is tekinthetjiik. Lenyegeben egy olyan kulturalis attitud vedelmerol van szo, mely a XVIII-XIX. szazadi, Langdell tevekenyseget megelozd, az amerikai kultura sziiletesenek idoszakaban uralkodo felfogasban gyokerezik - vagy, meg tagabb ertelemben, a klasszikus gordg-romai hagyomanyban -, es ez teszi igazan erdekesse es akar aktualissa is Wigmore tanulmanyat, mely hat es a mai napig hivatkozott az amerikai jogtudomanyban.22 Wigmore elso, bevezeto jellegu kerdese, hogy mit ertiink „jogi regeny" alatt, es melyek e regenyek fobb csoportjai. A valasz kerdese elso felere meglehetosen szokatlan, ugyanis nem az adott irodalmi mu tartalmara utal, mint azt varhatnank, hanem a jogaszok szemszogebol hatarozza meg. Wigmore szerint „egy »jogi« regeny, ahogy en most azt ertem, egyszeruen egy olyan regeny lesz, mely a legtobb jogasz szamara erdekes".23 Fontos a meghatarozasban rejlo implicit lehatarolas, ugyanis az elobbiek azt feltetelezik, hogy az irodalomnak van egy olyan resze, mely a jogaszsag szamara egyszeruen erdektelen. Valoszinuleg Wigmore-t nem az irodalmi termekek lebecsiilese vezette, amikor igy definialta a „jogi" regenyt, hanem sokkal inkabb arra gondolt - mint ezt a szoveg kesobbi resze egyertelmuve teszi - hogy az „altalaban vett irodalom" bizonyos darabjai esztetika, irodalmi ertekeiken tul tobb okbol is kifejezetten hasznosak es fontosak a jogaszoknak, es ezert nem tehetik meg, hogy ne foglalkozzanak veliik. 22 Lasd pl. Weisberg, Richard H.: Wigmore's Legal Novels: New Resources for an Expansive Lawyer. Northwestern Law Review, 1976/1. 17-28. (Weisberg kiegeszitette es aktualizalta a listat); Weisberg, Richard H.: Wigmore and the Lazo and Literature Movement. Law and Literature, 2009/1. 129-145. (Weisberg szambaveszi Wigmore listajanak hatasat, es tovabbgondolja miert erdemes ma egy jogasznak irodalmat olvasnia.) 23 Wigmore: i. m. 574. JOG ES IRODALOM
