Irodalmi Szemle, 2015
2015/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Ayhan Gökhan: Tinibugyi és cicalekvár (beszélgetés Lackfi Jánossal) / HOL VOLT, HOL NEM VOLT
HOL VOLT, HOL NEM VOLT hason, haton, tube dolve, padon, szeken, kanapen. Minden lehetseges pozicidban. Ez volt az en Kama Szutram a konyvekkel. Emlekszem nehany fura olvasmanyelmenyre. Nagyanyamtol kolcson kaptam Edmondo de Amicis jo szandeku, giccses novellagyujtemenyet, a Sziv cimu konyvet. Ebben csupa epiiletes tortenet van titokban becsiiletes es onfelaldozo emberekrol, akik akar eletiiket is adjak a tdbbiekert. Joi szejjelbogtem rajta magamat. Egyaltalan, vonzott a hosiesseg, a ratermettseg minden peldaja es megnyilvanulasa. Multkor veletleniil majdnem becsaptam a boltost a visszajaroval, majd egy jol sikeriilt poent elsutve egyszerre lepleztem le akaratlan csalasomat es nevettettem meg egy mdgdttem sorban allo helyes holgyet. Ekkor ddbbentem meg, hogy sikeriilt ennyi ev utan egy pillanatra megvaldsitanom gyerekkorombol, olvasmanyelmenyeimbol hozott idealomat. Ugy foglalnam ossze a dolgot, hogy az a hos, aki mindig is lenni szerettem volna, egyszerre torokszoritoan becsiiletes es sziporkazdan spontan. Voltakepp eletprogramnak se rossz. AG: Az elso gyerekversek, mesek irasakor milyen meglevo mintak menten indultal el, miket vettel figyelembe? Vagy igyekeztel a meseiroi hagyomanyoknak hatat forditani, s azonnal a sajat hang megtalalasa foglalkoztatott? LJ: Kezdetben sem ez, sem az nem erdekelt igazan. Ahogy dt gyermekem sorban megsziiletett, en, az ahitatos lelku es vermesen komoly ifju kolto, felfedeztem, hogy milyen robbanekonyan nezik 6k a vilagot, milyen elkepeszto lelemennyel fedezik fel a nyelvet. Emellett rajdttem, hogy meg igazabol semmit sem irtam, ami oket es korosztalyukat erdekelhetne. Masok verseit persze szavalgattam nekik elalvas elott... csijja, csicsijja rozsa... futrobog a kicsi kocsi... iciri-piciri okrocske... Laci te, hallod-e... Volt egy egesz hosszu menu, amibol valaszthattak. Ekkor lepett be a kepbe az az elkepeszto eros gyerekirodalmi hagyomanyunk, amellyel tudatosan addig nem vetettem szamot. Vagyis hogy legjobb koltoink, Weores (akinel gyerekkent jartam is), Tamko Sirato, Zelk, Szabo Lorinc, Kormos, Kanyadi, Csukas mind-mind irtak gyerekeknek, es nem esett le az aranygyurii az ujjukrol. Ahogy a nyugatosoktol automatikusan ordkoltiik a sok labon alias, a sokfele mufaj gazdagsagat (tarca, forditas, kritika, alkalmi vers, napldjegyzet, essze, novella, egyperces, rogtonzes, kisszines), ugyanigy hagytak rank az elodok azt, hogy kolkoknek frni nem irodalmi hiibrisz, nem halalos bun. Egyfajta irigyseggel vegyes lenezes azert mind a mai napig letezik irodalmi korokben, de hat emberek vagyunk... Aztan kesdbb fokozatosan, a rengeteg gyerekeknek szolo ird-olvaso talalkozdval parhuzamosan bontakozott ki bennem, hogy a szinte kimerithetetleniil gazdag magyar formakulturat, a nyelv allando faragasat es a gyerekvilaggal valo eld kapcsolatot valahogy sajat megszolalassa otvozhetem. AG: Meseket, gyerekverseket korabban komoly szerzo a szilencium idejen irt, akar Pilinszky Janos vagy Nemes Nagy Agnes. Emiatt is talan sokaig a gyerekirodalom megturt kategorianak szamitott. Milyen szerinted a mostani megitelese? A gyerekfro felzarkozott a felnott szovegeket alkoto szerzo melle, s a ketto kozt nem tesz mar senki kiilonbseget? LJ: A viszony ambivalens, az irodalmarok is ehezik es szomjazzak a dicsoseget. Korabban tizenegy iro-kdlto-kritikus mellett minden evben egy-egy mufordfto
