Irodalmi Szemle, 2015

2015/4 - BIOIRODALOM - Ardamica Zorán: Világnak, posztnak egy a vége (Mizser Attila Apokalipszis poszt című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

tZLESEK £S POFONOK

Ardamica Zoran

# -VILAGNAK, POSZTNAK EGY A VEGE

MIZSER ATTILA APOKALIPSZIS POSZT

ClMU K0TET£r0L

JX/Iizser Attila kotetet, melyet a huszadik szazad masodik felenek magyar prozairodalmaban megjeleno apokaliptikus hagyomanynak, pontosabban a jelentosebbkent felvonultatott muvek celiranyos ertelmezesenek szentel, szokvanyos modon egy elmeleti tanulmannyal vezeti be. A szoveg otodet kitevo, mar nem szokvanyos modon torteneti (irodalomtorteneti, bolcseleti, muveszettdrteneti-periodizacios) ihletesu teoretizalasra sziikseg is van, hiszen a cimben jelzett es a kotet kozeppontjaba allitott apokaliptikus tradicio-posztmodern irasmod kapcsolat tulajdonkeppen ket, elvileg egymast kizaro jelenseget von azonos halmazba. Igy aztan ertheto, hogy a bevezetes igyekszik reszletesen es kiilonfele szempontok alapjan indokolni es ervekkel alatamasztani a tetelezest es a temavalasztas jogossagat.

Az apokalipszis ugyanis meghatarozo, sot fenntarto eleme egy olyan grand recit-nek, amelyet a posztmodern korszak bolcseleti targyu muvei, valamint a posztmodernizmus mint keplekenyen formalddo (vagy tan mar veget? is ero?), differencialhato muveszettdrteneti iranyzat (az eddigi tapasztalatok alapjan) es annak tobbfele beszedmodja tulajdonkeppen tagad, felvalt, illetve levalt, lecserel. A magyar posztmodern proza es az apokaliptikus hagyomany osszefonodasat, kapcsolatat a szerzo egy korabbi Angyalosi Gergely-szdvegre hivatkozva tartja indokolhatonak, vedhetonek es vegso soron megismerhetdnek, mikozben leginkabb Foucault (A diskurzus rendje), Derrida (A filozofiaban meghonosodott apokaliptikus hangnemrol - adja magat, hogy Angyalosi forditotta magyarra, Grammatologia stb.) es de Man muvei jelolik ki azt a keretet, amelyben Mizser az adott fogalmakat ertelmezni kivanja. Erdekes es az olvaso konnyebb tajekozodasat segito metodus mar a bevezeto tanulmanyt annak definiald szempontjai szerint alfejezetekre tagolni. Igy, amennyire lehetseges, elkiildnulnek a nyelvfilozofiai es onreflektalo, az ertekdifferenciald (Baudrillard-tol inditva) es a tortenelmi/tapasztalati szempontok, noha egymashoz vald viszonyaikban mutatkoznak meg. A keretezesen es latoszogek kijelolesen tul ugyanennek a fejezetnek a celja volt a fogalmi tisztazas is.

Az erintkezesi teriiletek pontosabb behatarolasat es az irodalomelmelet/tortenet kovetkezteteseinek (a „poent" tehat sajnos a tudomanyosan elvarhato deduktiv levezetes modszere megvalasztasanak koszonhetden elore lelovi) peldakkal vald bizonyitasat Mizser az elemzo fejezetekben vegzi el. (A felfedeshez, megismereshez vezeto ut mint indukcios folyamat, vegen „a" momentum-