Irodalmi Szemle, 2015
2015/4 - BIOIRODALOM - Orbán Gyöngyi: Az elbeszélés útja (tanulmány)
talja, amelyre a gyermekkort az inseges korulmenyek ellenere edenne alakito felmenok husege szolgaltatott peldat. A megertes igenye hatja at a regeny elbeszelesmodjat, s termeszetesen a szembenezes annak minden nehezsegevel. („Holott az egesz varost elaraszto, a semmibol felbugyogo szennyle, a varos borat felvizezo viz, a hagyomany szentesitette szokasokat es erkolcsoket, a szazados polgarvarosi etikat beszennyezo, felhigito, elmoso, szetmallaszto aradat megertese es feldolgozasa meg egyre csak varat magara.") „...dnmagunkat kell annyira tisztelni - olvassuk a regenyben hogy targyilagosan kezeljiik a tenyeket"; s ez nemcsak azert nehez, mert „papirok", azaz irasos emlekek hianyaban a "biologiai lancon megvaldsulo" csaladi emlekezet idotartama „nagyon rovid a nagy tortenelem mercejevel merve, mindoszsze ket evszazad", hanem azert is, mert ,,a monolitvilagokban mi sem termeszetesebb, mint a kettos tudat", ezert az ambivalenciakon keresztul megvalosulo emlekezes - mint a belso emigracio egy formaja - a tuleles eszkozeve valik az itt elok szamara. („Laci imad es nagyon tud is anekdotazni, kepes vidam tortenetet kerekiteni mindenbol, ezert, ha hfvek akarunk lenni a valdsaghoz, ketszer kell elmondanunk a Laci haborujat, egyszer ugy, ahogyan 6 emlekszik vissza ra, s masodszor ugy, ahogyan az megtortenhetett, valtogatva az arcunkon a nevetes es a siras kifejezeset.") Az ironak gyakran azt kell elmeselnie, amirol szereploi hallgatnak; „hiszen soha semmirol nem kerdeztek meg sem oket, sem a felmenoiket, s szinte mar a sziiletesuk orajatol fogva belejiik egetodik a parancsolat, hogy szeszelyes esemenyek kozepette kell megalljak a helyiiket, s ezekre az esemenyekre semmi hatassal nem lehetnek, es megis hatassal vannak, a puszta jelenletiik a hatas". Vagyis az itt elok - a tortenelmi-politikai csapasok ellenere, azok elleneben - puszta jelenletiikkel, eletiikkel, testiikkel irjak be magukat a termeszet - tortenelem altal megzavart - rendjebe. A szemelyes letezes kerdesessege igy tortenelmi problemakent mutatkozik meg a regenyben. A cimado Malomarok - maga is a termeszet es civilizacio talalkozasanak motivuma - visszavezet a regenyben megjelenitett varos elotortenetehez, a reneszanszban gyokerezo modernitas tradiciojahoz, azaltal, hogy (feltetelezhetoen) rejtett utalast tartalmaz Kolozsvar hajdani eloljarojara, Heltai Gasparra, a Szdz fabula szerzojere, akinek az iranyitasa alatt kesziilt el annak idejen a varos malmainak mukodtetesere szant Malomarok, s akinek elete es munkassaga iddben egybeesik a muben gyakran hivatkozott Pieter Brueghelnek a munkassagaval. Ehhez az elokephez merten a csalad eleten keresztul bemutatott varostortenetet hanyatlastortenetkent erzekeljiik: a csalad tagjainak ambicioi mindenesetre a polgarosodas emancipacios folyamatat gatlo es ellehetetlenitd erok aldozataiva valnak, eladdig, hogy a XX. szazad kozepere az itt elok torekvese a puszta elet fenntartasara korlatozodik. A noi felmenok - a „hatalmas asszonyok" - alakjaban az emancipacios torekvesekkel osszekapcsolodik egy archaikusabb hagyomany, az eletoszton termeszetes megelesebol fakado szokasrend. (,,...s a nemzedekek ugy adjak tovabb egymasnak az elet parazsat, hogy ebbe a folyamatba behatolni, azt megzavami, elteriteni nem lehet!") Talan nem veletlen, hogy a szukebb csalad ferfi aga gyengebbnek bizonyul, tagjai (Mark apja kivetelevel) kihullanak (ongyilkos-
