Irodalmi Szemle, 2015
2015/4 - BIOIRODALOM - Orbán Gyöngyi: Az elbeszélés útja (tanulmány)
sag, haboruk); a nok orzik szivosan az elet folytonossagat, ennek feltetelekent viszont kitunik resziikrol a modernitas egyik vivmanyanak, a moralis fiiggetlensegnek a felvallalasa. (Irma es Magdus, mindketten vallalkozo kedvu, polgari foglakozasukat hozzaertessel es elkotelezetten vegzo asszonyok; elobbi volegenyet az elso vilaghaboru ragadta el, igy hazassagon kiviil sziili meg leanyat, Magdust, aki viszont a masodik vilaghaboru idejen, a csaladfenntarto hianyaban - ferjet eppen haboruba vittek - vallalja fianak, Marknak a vilagra hozatalat.) A szivos eletero megmutatkozasai a haboru utani evekben, evtizedekben a diktatorikus viszonyok kozepette is apolt rokoni es barati kapcsolatok (kdlcsdnos latogatasok, beszelgetesek, kozos kirandulasok, jatekok), amelyeket az elbeszelo a belso emigracio, a „tdrtenelembdl kimetszes" megnyilvanulasaikent ertekel. A szoveg gyakori utalasa Brueghel festeszetere - a regenyben szereplo varos, illetve videk neve helyett kovetkezetesen a „bruegheli taj" megnevezes szerepel - nemcsak az elbeszelo kislanya (6 is megnevezetlen marad a regenyben, akarcsak a varos folyoja) eszrevetele szerinti hasonlosag miatt talalo, hanem azert is, mert a muveszetnek a megerteshez (dnismerethez) valo hozzajarulasat szimbolizal(hat)ja. [„...van benne valami metafizikus, mint a tajban magaban, a bruegheli tajban, ahogyan Mark lanya mondta, amikor kettesben autoztak befele abba a tajba (...), s akkor a csoda vezette azt az autot par masodpercig, nem Mark, 6 megszunt a volannal, teljesen felitatta a latomas, annyi egymasnak ellentmondo, szorvany elem lelte meg benne hirtelen a helyet, a torvenyszeru helyet!"] Ennek a felismeresnek a fenyeben az iras mint muveszet egyik feladatakent tunik fel, hogy bevilagitson a csalad es a varos tortenetenek azokba a melyretegeibe, ahova a verbalis uton kozvetitett emlekezet mar nem jut el. Oknyomozo munka megtestesiilesei - a bizonyossagkereses kiserletei a letbizonytalansagban - a barokk irodalmi hagyomanyt idezoen a hosszu, kiilonosen a masodik reszben sok oldalon at indazo kormondatok. Az elso fejezetben - a Malomarok utjanak egyes stacioinal, a zarojeles reszekben - kezdodik el a hoszszumondatok bevezetese a tortenetmondasba; a masodik resz teljesiti ki ezt az eljarast a nehol tobb tiz oldalon at arado, jeldletlen alfejezetnyi mondataival; majd az epilogusban - az illuziovesztes fejezeteben - hirtelen elhallgat ez a szolam, es helyet atveszik a koznapian kopogo, szotlansagba tarto, egyszeru mondatok. A hoi rejtekezd, hoi a varos kertjeinek zugaibol elobuvo Malomarok vizenek folterkepezese eppugy, mint a varos egeszet beszdvo emberi kapcsolatok „irdatlan gyokerzetenek" feltarasa az elbeszeloi eszkoztarat alaposan probara tevo vallalkozas. Ezt jelzik a gyakori hivatkozasok az „elbeszeles nehezsegeit" megoldani hivatott, az olvasoi kozremukodesre is igenyt tarto eljarasokra. („Viszsza kell parancsolni a vizet a malomtol a kettornyu templom moge, a volt Tanitono Kepzoig, a Peter-Pai hazak magassagaba vagy akarcsak a Magyar utca es az Eperjes utca koze, hiszen kiapadhatatlannak latszik az elbeszelnivalo, legalabbis tul soknak egyetlen vizfolyasnyi idohoz"; „...s itt gyorsan tekemi kell a nemzedekek orsojan visszafele, mert az a Jeno, aki a Jenoek nevet adja, az csak az unokaoccse dmamanak, o Jeno apjanak volt tehat a novere, s mivel az idosebbik Jeno is a Csertoro utcaban lakott, a szalak vegervenyes osszegubancolddasanak az elkeriilese vegett egyelore kimarad a felsorolasbol"; ..meg kell tudnunk, mi
