Irodalmi Szemle, 2015
2015/4 - BIOIRODALOM - Orbán Gyöngyi: Az elbeszélés útja (tanulmány)
mint atvaltozatlant" - Gadamer szavaval- „felemelik a maga igazsagaba". A varosnak a regeny szoveteben kibontakozo preciz terkepe resze a regeny vilaganak, nyelvi epitmenyenek, s - eppugy, mint a polgarosodo, majd az ipari proletariatus eletformajaba kenyszeritett iparoscsalad tagjai altal uzott foglalkozasok bemutatasa, a megjelenitett vilag targyi jellemzoinek enciklopedikus gazdagsaga- a hitelesseg erzeset kelti az olvasoban. Azonban az irodalmi mu autonom, hitelessege nem a rajta kiviili realitas feloli ellenorizhetosegen mulik, ellenkezoleg, azon igenyenek kenyszerito erejen - s termeszetesen ennek elfogadasan az olvaso reszerol -, hogy alarendeljiik magunkat a szoveg utasitasainak, s minden igyekezetiinkkel annak alakjara, megformaltsagara koncentraljunk. A Malomarok cimu regeny emlitett „konkretumai" a szemleleti pontossagnak, az anyagkezeles targyilagossaganak iroi feladatvallalasara - mint „mondandora// - hivjak fel a figyelmet. Hogy ezt erzekeljiik, nem kell feltetleniil tudnunk, hogy Kolozsvaron jatszodnak a regeny tortenesei, s hogy a regeny vilagkepeben sem ez a lenyeg, azt mutatja a varos nevenek elhallgatasa. Megis, a valosagos varoskep beemelesenek eljarasa, illetve ennek tudomasul vetele ravilagithat a szovegalkotas egyik „muhelytitkara". Tudni kell ugyanis, hogy ma - de mar a regeny megirasanak idoszakaban, sot, elbeszelt idejenek egy reszeben - sem voltak mar hivatalosan ervenyesek a regenyben elosorolt utcanevek, a varos magyar ajku lakossaga azonban a mai napig hasznalja ezeket. A mai hivatalos varosterkep tehat elfed egy masikat, amely - legalabbis a szobeli kommunikacio szintjen - a varos letezesenek korabbi allapotaira, torteneti multjara utal viszsza; pontosabban: a varosnak a multbol a jelenbe hatold eldzetes letezeset orzi es hagyomanyozza. A Malomarok-regeny poetikajat is meghatarozza az a torekves, hogy az „elfedeseket" a „felfedesek" javara kijatssza, hogy az emlekezest az elotortenetek keresesenek szolgalataba allitsa. Az utcanevek altal kirajzolt varosterkepet idobeli mozgasaban, valtozasaban lathatjuk - a XIX. szazad elejeig, azokig az idokig visszamenoen, amig a csaladi elotortenet a meg elok emlekezete kozvetitesevel nyomon kovetheto, s az evidencia benyomasat, amelyet a helynevek gazdag repertoarja sugall, melyiti a szemelynevek tarhaza a regenyben: a kiterjedt csalad tagjai, az elodok, barataik, ismeroseik neveinek osszegyujtese mint iroi feladat tunik fel a regenyben: „olyan melyek ezek a gyokerek (...), hogy ember legyen a talpan, aki egyszer kibogozza szalait..." Nem tudhatjuk biztosan, de gyanitjuk, hogy a szemelynevek - az utcanevekhez hasonloan - valosagosak, azaz valosagosan elt szemelyek valdsagos nevei („omama", sziiletett Szigethy Winkler Jozefa Rozalia, lanya Irma, az o lanya Magdus: az elbeszelo kozvetlen felmenoi anyai agon; az apai ag: Laci es annak sziilei, Jolan es az idosebb Laci, a szinesz-dedapa Szabo Domokos; mindket reszrol a kiterjedt rokonsag; a baratok: a haboruviselt Szeghi Lajos es felesege, Nusi, Zalanyi Bela es felesege, Irenke, Varga Pista, aki a tarsasag „kronikasa" lesz a nyomorusagos dtvenes evekben, a koncentracios taborba hurcolt Berger-hazaspar, es hosszan sorolhatnank: „hoszszu nevkigyot tekergethetnenk itten, csupa tulelot es nem tulelot"). A valosagossagnak ez a benyomasa, amit a nevek es ezeknek a regenyben megteremtett konstellacioja idez eld, ugy
