Irodalmi Szemle, 2015
2015/4 - BIOIRODALOM - Orbán Gyöngyi: Az elbeszélés útja (tanulmány)
tunik, iroi valaszkiserlet arra - a szoveg beszedhelyzetet meghatarozo - szituaciora, amelyrol a regeny bevezetd reszeben olvashatunk: a nyitott szem es a csukott szem tapasztalatanak lehetiink a tanui itt, amint az egyik - a Tanitok Haza mogotti, romma tarolt varosresz latvanya („a telekspekulans [megvalosult] alma") eloidezi - a menekuleskenyszer hatasara - a masikat, az elbeszelo latomasat, a csukott szemek mdgotti vfziot a szemelyes multrol, az ottagu csaladrol (ahogyan azt a hajdani Verne-regenyeken nevelkedett gyermekkori kepzelet elohozhatta), egy csonakban, a Malomarok vizen, amikor meg valamennyien eltek. A viz utja cimu fejezet - a zarojel nelkiili es a zarojeles reszek valtogatasaval - a latvany (amit a nyitott szem lat) es a latomas (a csukott szem munkaja, az emlekezes) ritmusabol bontakozik ki. A masodik fejezet, A kd utja teljes egeszeben az emlekezese, a harmadik resz, A hadak utja, a dezilluzio fejezete pedig az almatlansagban gyotrddd elbeszelo kenyszeruen nyitott szemmel latott, lazalomszeru valosaglatasae: aki csak teheti, menekiil a varosbol, az orszagbol. A romok kdzott csak nehany, „Felek gyongyeinek" nevezett kepzodmeny maradt meg epen: jokora gombolyu kovek ezek, a foldtorteneti mult tanui, amelyeket a hajdani haz gazdai az udvar dfszei gyanant szallitottak oda a kozeli, Szent Janos-kuti volgybol; a barat, akit az elbeszelo arra ker, segitene hazaguritani/-menekfteni ezeket a koveket, csak legyint: minek? Egy, a szo szoros ertelmeben osszeomlasban levo, ertelmetlensegbe, letbizonytalansagba sodrodott vilag kepe villan fel ezekben a sorokban. A huszadik szazad nyolcvanas eveiben jarunk. „A ko(gorgetes) utja" mint az elbeszeles utjanak megfeleloje a masodik fejezetben: a csalad es a varos tortenetenek kdriilmenyes ujjaepitesi kiserlete - viszszafele - a tortenesek es megnevezesek altal, s ez nem mas, mint tanusagtetel arrol, hogy a megnevezettek: leteznek. Az elbeszeles igy: a letezes allitasa a letezes veszelyeztetettsegenek kozegeben. Bizonyara nem veletlen, hogy a regeny elbeszelojenek neve Mark - talan az egyetlen „kitalalt" nev a regeny vilagaban s hogy a narrator annak az evangelistanak a nevet vette magara, aki az egyhazalapito Peter apostol megbizasabol es elbeszelesei nyoman irta meg a nevevel femjelzett evangeliumot. A regeny szereploinek egyszerre „szenvedes-" es „udvtdrtenete", es a szoveg apokaliptikus szerkezete is osszhangban all ezzel a feltetelezett „elbeszelesmintaval". A „megbizatas" titkos forrasa (a regeny megirasara) annak a „helynek" a kozeleben keresendo, ahol megfogant a kesztetettseg a meg ep gombolyu koveknek a romok kdziil valo kimentesere. Az egyes szam harmadik szemelyben szolo narrator hangja - akinek celja felfedni, egy csalad elet- es sorstortenetenek alakulasait feltarva, annak a kulturanak az alapertekeit, amelyek az elet fennmaradasat a tortenelmi-politikai katasztrofak kozepette is lehetove tettek, s szamba venni, mi maradt meg a sorscsapasok romhalmazaiban - magaban rejti az egyes szam elso szemelyu vallomastevo hangjat, hiszen a csalad tortenetet - oneletrajzisagot sejtetve - a gyermekkori tapasztalatokon atszurve beszeli el. Tavolsagtartas (targyilagossag) es kozelseg (szemelyes hitelesseg) megtartasanak fesziiltsegteli egysegeben alakul az elbeszeles utja. Felnotte a hang, amely a regenyben megszolal, s a tortenetek sokasagat felidezo s azokra kitartoan reflektalo elbeszeles azt a huseget reprezen-
