Irodalmi Szemle, 2015

2015/4 - BIOIRODALOM - Bedecs László: Elnézel az erdőfelé (tanulmány) / BIOIRODALOM

BIOIRODALOM forman. Aki valaha is benne elt ebben a vilagban, nem vagyik vissza oda. A regenybeli falu, Istvan es Anna, vagyis a kesobbi Steve es Anne sziilo­­helye tehat feliilstilizalt, idillikus hely - de vegso soron nem szociografiat, ha­nem regenyt olvasunk. Ez pedig arra is rairanyithatja a figyelmimket, hogy nemcsak a falu, hanem a taj is kultura­­lis kepzodmeny. Hiszen a tajat eleve irodalmi semakon keresztiil erzekeljiik, a „taj" maga is a termeszet es a kultura egyiitthatasanak eredmenyekent fogha­­to csak fel. Amikor a regenyben vagy a verseiben Oravecz a szajlai tajrol beszel, egy olyan kepet vizional, melyben fontos szerepet kap a termeszeti kornyezet es az epitett vilag osszhangja, illetve a ko­­zottiik levo determinacios viszony. Ezert olyan fontos, hogy a hegy a falu szelen epiilt haz tomacarol, illetve a teraszarol latszik. Fontos, hogy a taj resze a temeto is, a templomtorony is, es sok mas ember alkotta epitmeny. Egyaltalan: a falu bele­­simul a hegyek vonulataba, belefekszik a volgybe, resze a tajnak, nem idegen tole. A taj tehat, Christian Norberg-Schult szavaival, „strukturalt es megtestesiilt ertelem", de m indig kerdeses, hogy ezt az ertelmet a szemlelo milyen asszocia­­ciokhoz koti. Az ember igy is, ugy is be­­letartozik a tajba, de ennel tobbet is tesz: meghatarozza es kdlcsdnos kapcsolatban van vele, azaz olyan az ember, amilyen a taj, amihez tartozik - es forditva. A tajat belako ember altal vegrehajtott valtoz­­tatasoknak van humanizalo ereje is, es Oravecz errol is tud, amikor a falu epitett ertekeirol beszel, de tud a pusztito ereje­­rol is, es ezt meg tobbszor emlegeti. Tu­­lajdonkeppen egyszerre van jelen nala ez a ket szemlelet: a humanizalt taj kapcsan az emberi beavatkozas alakformalo es atszellemito erejerol beszel, az erintetlen, „vad" termeszetet csodalva viszont az is­­teni jelenletet erzekeli, a tajban megteste­­siilo isteni harmoniat es szepseget. A legutobbi verseskotet, A megfeleld nap szinte teljes egeszeben a termeszet kozelsegenek es csodalatanak igezeteben szuletett, meg a masik fontos szolam, az oregedes tapasztalata is termeszeti ke­­pekhez kapcsolodva lep be, mintha a kol­­to nem is tudna mashogy kifejezni magat, csak azokon a dolgokon keresztiil, amit termeszetnek neveziink. A szajlai taj eb­ben a kotetben rendkiviil vonzo, otthonos es biztonsagos, az odatalalas es az ottlet teljesen magatol ertetodo. A boldogsag igeretet rejto pillanatok minden esetben a kinthez kapcsolddnak, altalaban nagyon csendes, sokszor maganyos tortenesek­­hez, setakhoz, szemlelddo iildogeleshez, peldaul a telen a haz koriili etetokre gyu­­lo madarak megfigyelesehez. Rengeteg emlekezetes, megragado sort lehetne idezni a kotetbol, melyek a termeszettel valo talalkozas felemelo helyzeteit irjak meg, gyakran elesen rajzolt kepekkel, maskor csak egy-egy erzekletes szoval vagy szokapcsolattal. De mindegyikben ott a harmonia vagya, a szepseg iranti csodalat, illetve a termeszeti torvenyek megerteseert folyo kiizdelem. Nagyon fontos esemeny a mindenkori erdei seta, ami messze nem a labak es a test tomaz­­tatasarol szol, de nem is csak a szellem felfrissiteserol, hanem magarol a celtalan koborlasrol, ami kello nyitottsag mellett lehetoseget ad a testet es a lelket egyszer­re megmozgato felfedezesekre: „Kezdem vegre megerteni, I miert jarta nagyanyam meg hajlott koraban is I mindennap az er­­dot. I Mar csak ott erezhette magat otthon az idegenne / valt vilagban" (Er do). A ko­­tetet meghatarozo egy-ket mondatos ver­­sek jelzik, hogy a setak soran tapasztalt latvanyok es benyomasok nem lehetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom