Irodalmi Szemle, 2015
2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Tóth J. Zoltán: A „jog és irodalom" felhasználása az egyetemi oktatásban (tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM
ve az elmult ket es felezer evre, aligha mondhato, hogy e ket felfogasban objektive „igazsagot" lehetne szolgaltatni, hogy letezne „a" helyes allaspont - legfeljebb az mondhato, hogy nemelyek (vagy eppen mi magunk) az egyikben vagy a masikban hisznek (hisziink). Ha a jovendo jogasz idejekoran megismerkedik azzal a tennyel, hogy a jog nagy kerdeseire nines egyseges es vitathatatlan valasz, es ennek kdvetkezteben a mukodd jogban fog talalkozni olyan jogaszi allaspontokkal (peldaul biroi iteletekkel), amelyek a teteles jogi szabalyozas elorelathatosagat preferaljak azon az alapon, hogy a jogszabalyszdvegek a jogkereso allampolgarok szamara irddnak, es fontos erdek fuzodik ahhoz, hogy egy johiszemu allampolgar bizhasson abban, hogy ha a jog altala megismerheto eloirasait betartja, akkor az altala ugyancsak megismerheto jogkovetkezmenyekkel (es csak azokkal) kelljen szembeneznie, ugyanakkor fog talalkozni olyan allaspontokkal is, melyek a teteles jog szoveget csak akkor veszik figyelembe, ha annak eredeti ertelemben vett alkalmazasa a helyes (vagy szerintiik helyes) dontes, ha pedig az valamiert igazsagtalan, akkor eltekintenek tole, azt feliilbiraljak, atertelmezik. Valoszinuleg a legszelsosegesebb formajaban egyik allaspont sem tarthato. Az sem helyes, ha a jogi szovegeket betu szerint ertelmezziik, mint az USA-ban a kisse gunyosan black-letter lawyersnek nevezett formalista jogaszok7 teszik, vagy ahogy tettek azt az angol birosagok a XIX. szazad masodik feleig, neha meg abszurditasok aran is ragaszkodni kivanva a szoveghez, es ami miatt igy a parlamentnek kifejezetten eld kellett imia a birosagok szamara olyan trivialitasokat, hogy ha a torveny egyes szamot hasznal, azon a tobbszori elkovetest/elofordulast is erteni kell, vagy ha a torveny azt irja, hogy „man", azon azt is erteni kell, hogy „woman" stb.8 Hires jogtorteneti pelda az az 1930-as francia torveny is, amely - egy szovegezesbeli pontatlansag miatt - azt irta eld, hogy a vonat utasainak tilos fel- es leszallni, amikor a vonat nem mozog;9 termeszetesen a francia birosagok nem a szoveg, hanem a jozan esz alapjan alkalmaztak a torvenyt. Samuel Pufendorf nyoman 7 A kulonbozd gondolkodasu jogaszok egyetemi kepzeserol szerzett szemelyes elmenyek es tapasztalatok alapjan ezek rovid osszeveteset lasd: Henskens, Alister A.: Legal Education: Black Letter, White Letter or Practical Law? In Newcastle Law Review, 2005-2006. 81-86. 8 Vo.: Pokol Bela: A jog elmelete. Budapest, 2001, Rejtjel Kiadd. 54. 9 Cass. Crim. 8 March 1930, D.P. 1930.1.101 Idezi: Troper, Michel - Grzegorczyk, Christophe - Gardies, Jean-Louis: Statutory Interpretation in France. 192. In Neil D. MacCormick - Robert S. Summers (eds.): Interpreting statutes: a comparative study. Aidershot [etc.], 1991, Dartmouth Publishing Company. 171-212.
