Irodalmi Szemle, 2015
2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Tóth J. Zoltán: A „jog és irodalom" felhasználása az egyetemi oktatásban (tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM
JOG ES IRODALOM szinten nevezetes pelda az a bolognai statutum is, amely azt irta eld, hogy aki a nyilt utcan vert ont, azt a legszigorubb biintetessel sujtsak - amely biintetesre Pufendorf (es William Blackstone, a legnagyobb angol jogasz)10 szerint termeszetjogi alapon nem keriilhetne sor azon orvossal szemben, aki egy gutaiitott emberen az elete megmentese erdekeben eret vag, akkor sem, ha a cselekmeny szo szerint beleillik a statutum tenyallasaba.11 De a magyar biroi gyakorlatot is fel lehet hozni a contra legem, vagyis a torveny szovegevel kifejezetten ellentetes, de a jozan eszen alapuld biroi ervelesre; peldaul a semmissegre a Ptk. szerint „barki hataridd nelkiil hivatkozhat" [Ptk. 234. § (1) bekezdes], ugyanakkor ezt a rendelkezest a biroi gyakorlat lerontja. A BH 57/2009. mar egyenesen mint itelkezesi gyakorlatrol ir errol a felfogasrol: „A szerzodes semmissegere a magyar jog szerint a Ptk. 234. § (1) bekezdese ertelmeben barki hataridd nelkiil hivatkozhat; az egyseges magyar birosagi gyakorlat szerint azonban a barki nem jelent korlatozasmentes igenyervenyesitesi lehetoseget, hanem a birosagok minden esetben megkivanjak a jogi erdekeltseg igazolasat (BH 2001/335. jogeset, BH 2004/503. jogeset, EBH 1999. evi 14. sorszam)."12 A szoveghuseg ellentetparja, a korlatlan moralis (szo szerinti) zgazsagszolgaltatas azonban szinten alkalmazhatatlan, mert biroi onkenyhez vezet (akkor is, ha ezt utolag formaljogi ervelesbe bujtatjak). A nevezetes „radbruchi formula" szerint ugyan az alapveto erkolcsi-igazsagossagi elvekkel szembenallo normaszdveg nem jog, csak puszta torveny, es a neki vald engedelmeskedest meg lehet, sot meg kell tagadni, azonban - az elso allitas („meg lehet tagadni") ketsegtelen helyessege mellett - a masodik allitas valojaban az elvarhatatlant emelne jogi szintre, hiszen aki a jog (torveny) szerint cselekszik, az azt teszi, amit szamara eloirtak, es amelyrol ugy gondolhatja, hogy az a kotelessege, illetve ha nem teszi meg (peldaul a naci diktaturaban), akkor a sajat eletet teszi kockara, es eppen ezert itt is igaz, hogy a jog (a termeszetjog) sem kenyszerithet senkit arra, hogy az eletet kockaztassa vagy hagyja elvenni. (Ez termeszetesen a jog alatt alldkra, a jog alkalmazoira, 10 Vo.: Blackstone, William: Commentaries on the Laws of England. Book the First. Oxford, 1975, Clarendon Press. 60. 11 Vo.: Posner, Richard A.: How Judges Think. 199. Cambridge, Massachussets - London, England, 2008, Harvard University Press. Magyarul idezi: Molnar Andras: Pragmatizmus es legalizmus - Richard Posner es Antonin Scalia a biroi szereprol. 38. De iurisprudentia et iure publico - Jog- es politikatudomanyi folyoirat, 2009/1. szam. 29-68. 12 Vo.: Toth J. Zoltan: Jogertelmezesi modszerek a biroi gyakorlatban. Jogelmeleti Szemle, 2009/4. szam. 162. labj.
