Irodalmi Szemle, 2015
2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Nagy Tamás: Előszó: joghoz és irodalomhoz (bevezető tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM
JOG ES IRODALOM zas Eszak-Amerikaban cimu muvet. Elokereshetjuk Wigmore biro listajat a jogaszok szamara mintegy kotelezendoen olvasando regenyek sorarol17, amely osszeallftas pedig drokose azoknak a „vegtelen olvasmanylistaknak", amelyekben az amerikai felvilagosodas „atyjai" rogzitettek a XVIII-XIX. szazad forduldjan, hogy a jogaszoknak milyen ismeretekre van feltetleniil szuksegiik tevekenysegiik folytatasahoz.18 De valaszthatnank minden idok egyik legkivalobb amerikai birojanak (es jogtudosanak), Benjamin Cardozonak az elemzeseit is a biroi donteshozatal „poetikajar61"19. S akkor meg szot sem ejtettiink azokrol az irodalmi alkotasokrol, amelyek nemcsak tiikroztek egy-egy tortenelmi periodus jogi krizishelyzeteit,20 hanem nem egyszer hozzaszolasoknak is tekinthetok koruk jogi es jogtudomanyos vitaihoz, legyen szo a gorog tragediakrol, az Erzsebet-kori dramarol, a XIX. szazadi nemet, angol es orosz prozarol (beszeljiink akar Kleist, Goethe, Walter Scott, Dickens vagy Dosztojevszkij muveirol), a magyar irodalomban Eotvos Karoly es Mikszath regenyeirol es beszedeirol vagy a XX. szazadban az Osztrak-Magyar Monarchia vegnapjainak, a naci es szovjet diktaturak vagy a „letezo szocializmus" idejenek irasairol (Kafka, Musil, Koestler, Kertesz, Boll, Grass, Szolzsenyicin, Hajnoczy stb.). De mondhatnank meg erre is - tovabbi ellenveteskent -, hogy a felsorolt szovegek, emberek es intezmenyek: javareszt a mult reszei; napjaink modem jogrendszereinek az elozmenyeihez tartoznak; lehetnek ugyan fontos tenyezoi kialakulasuk folyamatanak, de mara az altaluk felhalmozott tudas jelentoseget es ervenyet vesztette. Ezzel azonban tobb dologrol is megfeledkeznenk. Egyreszt arrol, hogy elkepzelhetd (hangozzek barmily futurisztikusan most a kijelentes), hogy az antikvitas hagyomanyaitol az elkiilonult es profeszszionalis jogi racionalitas letrejotteig terjedd ket es fel evezrednyi idohoz kepest az utolso ket evszazad fog majdan epizodnak bizonyulni egy XXXIII. vagy LI. szazadi jogtortenet elbeszeleseben. Nem tudhatjuk, hogy a torteno valtozasok milyen iranyt vesznek, s hogy az aufklerizmus es a XIX. szazadi England, 1984, Harvard University Press. 17 Vo. Wigmore, John: A List of Legal Novels. 2 III. L. Rev. 574 (1908), ill. Papke, David R.: Law and Literature: A Comment and Bibliography of Secondary Works. 73 L. Libr. J. 421 (1980). 18 Peldaul: Thomas Jefferson ajanlasai - amelyeket sajat hajdani mentora, Amerika elismerten egyik legkivalobb klasszikus muveltsegu jogtuddsa, George Wythe utmutatasait kovetve fogalmazott meg - lenyegeben a felvilagosodas irodalmanak teljes bibliografiajat tartalmaztak, es „kepzesi tervenek" vegrehajtasa ot even keresztiil napi tizennegy drai olvasast kovetelt meg, szigoruan meghatarozott rend szerint: reggel nyolc ora elott termeszettudomanyi, erkolcsfilozofiai, teologiai es termeszetjogtani muvek szerepeltek az olvasmanyok kozott, majd jogtudomanynak kellett kovetkeznie delig (s legalabb harom kiilonbozo nyelven), politikai jellegu irasok es tortenelem delutan, s vegiil kolteszet, irodalomkritika, retorika es szonoklatok tanulmanyozasa „sdtetedestol a lefekves idejeig". Vo. Cohen, Morris L.: Thomas Jefferson Recommends a Course of Law Study. 119 U. Penn. L. Rev. 823 (1971). 19 Vo. Cardozo, Benjamin N.: Law and Literature. In Selected Writings of Benjamin Nathan Cardozo. New York, 1975, Matthew Brenner. 338., ill. Weisberg, R. H.: Law, Literature, and Cardozo's Judicial Poetics. 1 Cardozo L. Rev. 283 (1979). 20 Vo. Ziolkowski, Theodor: The Mirror of Justice: Literary Reflections of Legal Crisis. Prince-
