Irodalmi Szemle, 2015
2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Nagy Tamás: Előszó: joghoz és irodalomhoz (bevezető tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM
JOG ES IRODALOM elvalasztott ondllo tarsadalmi alrendszerek; jogaszi es irodalmi tevekenyseg: mas es mas professziondlis logikdhoz igazodnak; a jogdszkepzesben: megtanulni jogasz modjara gondolkodni - „thinking like a lawyer"15 - nem feltetelezi az irodalmi iskolazottsdgot. Hogyne, persze. De: egeszen biztos, hogy minden elemeben igy van ez jol?) Idonkent pedig uj szempontokat hozhatunk jatekba. (Masok a tetek, a jog dontesei sokkal sulyosabb kovetkezmenyekkel terhesek. Valoban. De: mennyiben fakadnak ezek a kovetkezmenyek epp a jogi szovegek letrehozatalanak tagadhatatlanul meglevo irodalmi mozzanataibol?) Osszessegeben: talan tulsagosan megszoktuk valamikor az elmult ket evszazad soran, hogy jog es irodalom: nem egy par, fuggetlenek egymastol. Holott korantsem volt ez mindig igy es nem is feltetleniil kellene igy lennie. Ha visszatekintiink elozmenyeket (es neha eszmenyeket) keresve jog es irodalom osszefiiggeseinek letet igazolando, talalhatunk olyan szovegeket, amelyek egyertelmu kapcsolodasi pontokat jelentenek; bukkanhatunk olyan nagy formatumu jogaszokra, akik a jogi es az irodalmi tevekenyseget egymassal osszefonodd praxiskent muveltek es olyan intezmenyekre is, amelyek e tevekenysegek kozos szintereikent jellemezhetok leginkabb. Mindannyian ismeriink irdsokat, amelyek egyarant olvashatoak jogi, vallasi es irodalmi szovegekkent. Felidezhetjiik az antikvitas jogtudoinak tevekenyseget es szonoklatait (kitiintetett helyen Cicero Pro Archidjat). Megemlekezhetiink a jogi humanistakrol vagy a XIX. szazad elso evtizedeiben formalddo amerikai koztarsasag jogaszairol, Daniel Webster es kollegai perbeszedeirol, amelyek epp olyan sullyal hivatkoztak Cicerdra, a Bibliara es Shakespeare-re, mint Blackstone-ra, s a maguk koraban onalld irodalmi mufajt teremtettek (mikozben a Supreme Court targyalasai tomegesen latogatott tarsadalmi es tarsasagi esemenyekke valtak).16 Szamba vehetnenk nemcsak az amerikai, de a skot, a nemet felvilagosodas es pre-romantika forumait, ahol termeszetesnek tekintettek a jogi es az irodalmi kepzelet egymasba olvadasat. S ha kozelebbi peldat szeretnenk a korbol, kezbe vehetjiik Kolcsey Orszaggyulesi Naplojat vagy Boloni Farkas Sandor Uta- 14 Lengyel Peter: i. m. 15 A kontinentalis jogaszkepzes elsosorban szabalyokkal, dogmakkal es formalitasokkal foglalkozik, az angolszasz pedig precedensekkel, doktrinakkal, ezek analizisevel es (a formalitas mint olyan kotelezo - tudja, csupa formalitas az egesz) formalitasokkal. A tenyekkel es azok tortenetekbe rendezesevel vald foglalatossag jobbara mindket partjan az oceannak: hiany. Egy kituno ellenpelda: H. Szilagyi Istvan: Egy eldre bejelentett gyilkossdg kronikaja: visszatekintes. In Fekete Balazs et al. (szerk.): Iustitia kirdndul. Tanulmdnyok a „jog es irodalom" korebol. Budapest, 2009, Szent Istvan Tarsulat. 111-132. 16 Vo. Ferguson, Robert. A.: Law and Letters in American Culture. Cambridge MA, and London,
