Irodalmi Szemle, 2015
2015/2 - BORBÉLY SZILÁRD - Nagy Csilla: A tekintet kudarca (tanulmány) / BORBÉLY SZILÁRD
BORBELY SZILARD 4 Borbely Szilard: Az enyeszpont. In uo: Arnykeprajzolo. Pozsony, 2008, Kalligram. 8. 5 Vo. „Minden medium az ember valamely - testi vagy szellemi - kepessegenek kiterjesztese. A kerek a lab kiterjesztese, a konyv a szem kiterjesztese, a ruhazat a bdr kiterjesztese, az elektronikus haldzat a kozponti idegrendszer kiterjesztese." McLuhan, Marshall - Fiore, Quentin: Mediamasszdzs. Kiss Barnabas ford. Budapest, 2012, Typotex. Osz. n. 6 Borbely: Az enyeszpont. 10. 7 Vo. „A klinikai gondolkodas mindezen arra iranyulo eroteszitesei folott, hogy meghatarozza tudomanyos modszereit es normait, magasan lebeg egy tiszta Tekintet nagy mitosza, amely nem egyeb, mint tiszta Nyelv: beszelo szem. [...] az igazsag, amely esemenyek ismetleseiben es konvergenciaiban kirajzolddik e tekintet elott, pontosan e tekintet altal meghatarozott rendben van fenntartva az oktatas formajaban mindazoknak, akik nem tudnak es meg nem lattak. Ez a beszelo szem a dolgok szolgaja es az igazsag ura." Foucault, Michel: A klinikai orvoslds sziiletese. Romhanyi Torok Gabor ford. In uo: Elmebetegseg es pszicholdgia. A klinikai orvoslds sziiletese. Budapest, 2000, Corvina. 228. 8 A kotetrol es reszletesebben a legendakrol korabban mar l'rtam. Lasd Nagy Csilla: A test mint tanu. Borbely Szilard: A Testhez. Odak & Legendak. Muut, 2010022. 87-89. cot vail."4 Voltakepp a minket kdriilvevo vilag vagy a masik veliink erintkezo teste a maga teljessegeben es termeszetessegeben nem hozzaferheto: a testi tapasztalat soran csak az erzekszerveink hatokorere es a hozzajuk kapcsolodo, reszben tanult megismeresi technikainkra hagyatkozhatunk. Az ember vizualis tapasztalata (legalabbis akkor, ha a test teljesitmenyet semmilyen technikai medium nem segiti, tehat nines rontgen vagy MRI, ultrahang5) a testek es a targyak kiilsodlegesen hozzaferheto aspektusaira korlatozodik. Az elet titkainak megfejtesere, a testben a halallal lezajlo belso folyamatok leirasara nines lehetoseg, mindez pusztan latvanykent, a test valtozasait regisztralo testkepek sorozatakent hozzaferheto: „Az abrazat megvaltozik, leesik, a szemnek fenyessege elvesz, pdkhaldforma, enyves takonyszalak fogjak el annak feketejet. Meglagyul, megfonnyad, beesik, ellapul annak egesz golyobisa, mely a valosagos halalnak legutolso es csalhatatlan jele; ugy hogy az ilyen testet ezentul batran eltemethetik vagy boncolo padra vihetik."6 Az orvosi tekintet, a „beszelo szem"7, amely ebben az esszeben tetten erheto, es a test objektivaltanalitikus megjelenese A Testhez cimu kotet „odaknak" nevezett verscsoportjara is jellemzo: mig a „legendak" holokauszt-tulelo nok torteneteit, valamint abortuszon es eroszakon atesett beszelok testbe irt egyeni traumait vazoljak, addig az „odak" azt jelzik, hogy minden egyeni trauma altalanosnak tekintheto, legalabbis a testi tapasztalat szempontjabol. Az elemzes targyat most az utobbi verscsoport kepezi,8 amelynek darabjai az oda mufaji hagyomanyat az ima nyelvevel vegyitve szolnak a test latvanyarol, mechanizmusairol, altalanos ervenyu sajatossagairol. Vannak kozottiik versek, amelyek a test kiilsodlegesen lathato, tapasztalhato reszeinek leirasara, tagabb ertelemben a test es lelek viszonyrendszerenek metaforikus azonositasara tesznek kiserletet. Ilyen A Burkolathoz, amely a testhatarok es az enhatarok kozotti dsszefiiggest problematizalja azaltal, hogy a lelek burkolatat, a testet az ajandekot rejto csomagolassal allitja parhuzamba:
