Irodalmi Szemle, 2015

2015/12 - KELETI MESÉK - .adeq Hedayat: Örvény; Karom (novellák, Sárközy Miklós fordításai) .adeq Hedayat novelláinak magyar forditásához / KELETI MESÉK

KELETI MESfiK SADEQ HEDAYAT NOVELLAINAK MAGYAR FORDITASAHOZ „Evszazadokon at a kolteszet volt az a teriilet, amelyen a perzsak a vilagirodalom kincsestarat orokerteku alkotasokkal gazdagitottak. A proza mindvegig masodlagos szerepet jatszott s inkabb a tortenetiras es a tudomany eszkoze volt."1 Nyuga­­ti hatasra azonban a XX. szazad elejen lassan megin­­dult az ujperzsa proza kialakulasa is. Ebben uttoro szerepet jatszottak Mohammad-'Ali Jamalzada2 es Sadeq Hedayat novellai. Jamalzada az elso vilaghaboru alatt irta nagy hatasu elbeszeleseit, melyekbol hatot Egyszer volt, hoi nem volt cimmel Berlinben publikalt. Ez a kotet tekintheto az elso modern perzsa novellakat tartal­­mazd gyujtemenynek, amely ujito jellegevel, a no­vella mufaj formai es tartalmi kovetelmenyeinek megfogalmazasaval dontoen meghatarozta a ke­­sobbi perzsa ironemzedek tevekenyseget. Hatasa megmutatkozik tobbek kozt az ujperzsa proza leg­­nagyobb alakjakent szamon tartott Sadeq Hedayat novellisztikajan is. Hedayat 1903. februar 17-en sziiletett Teheran­­ban, elokelo hivatalnokcsaladban. Felmenoi legin­­kabb katonai es politikai vezetok voltak, am egy je­­lentos XIX. szazadi kolto is akadt kdztuk, Reza-qoli Khan Hedayat. A perzsa es arab kulturaban nevelkedett iro ta­­nulmanyait sziildfoldjen kezdte meg, majd 1926- ban allami bsztondijjal Europaba utazott. Egy evet Belgiumban, majd egyet Parizsban toltott az elokelo St. Louis francia misszionarius iskolaban. Reimsban ket felevig (1929), Besan^onban egy evig (1929-1930) tanult. Figyelmet ekkor leginkabb az europai irodalom kdtotte le, Kafka, Dosztojevszkij es Poe munkassagat tanulmanyozta. Nagy hatast gyakorolt ra Rilke halal iranti rajongasa, olyannyira, hogy 1927-ben megirta sajat tudomanyos munkajat 1 Bodrogligeti Andras: Utoszo. In Hedajat, Szadek: Az elet vize. Budapest, 1959, Europa Konyv­­kiadd. 87. 2 Az irani neveket ebben a szo­­vegben meghagytuk perzsa irasmod szerint, mig a novellak­­ban (a szerzo nevenek kivete­­level) a magyaros atiras mellett dontottiink. - A szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom