Irodalmi Szemle, 2015

2015/12 - KELETI MESÉK - .adeq Hedayat: Örvény; Karom (novellák, Sárközy Miklós fordításai) .adeq Hedayat novelláinak magyar forditásához / KELETI MESÉK

KELETI MESEK a halal temajarol (Marg). Franciaorszagi es belgiumi tartozkodasa alatt sziilettek meg elso elbeszelesei is, a Halal, a Madlen, az Eld a sirban, A francia hadifo­­goly es a Hddzsi Mordd, valamint tortenelmi dramaja, a Parvin, Sasan lanya. Tanulmanyai befejezese elott visszatert Tehe­­ranba, ahol kiadta elso novellaskotetet Eld a sirban cimmel. Kozben a Reza Pahlavi sah3 onkenyuralma alatt szenvedd orszagban szervezte a „Negyek Tar­­sasaga" (Rab'eh) elnevezesu irodalmi kort, melynek tagjai a kor kiemelkedo egyenisegei voltak: Mojtaba MinovT filologus, Bozorg‘Alavi iro es Mas'ud Farzad kolto. Mindannyian haladd gondolkodasu emberek voltak, a tradicionalizmussal szembeni lazadasuk leginkabb publicisztikai es tudomanyos munkassa­­gukban mutatkozik meg. 1936-ban a diktatorikus rendszer intezkedesei miatt Hedayat Bombaybe utazott. Itt jelent meg li­­mitalt kiadasban A vak bagoly cimu novellaja. „A vi­­lagirodalmilag is jelentos mu egy teljesen magara maradt ember testi-szellemi felbomlasat mutatja be tobb siku, groteszk-valosagos abrazolasban, ahol a vizio, a konkret valosag es az igazi valosag szinte kibogozhatatlanul osszefonodik."4 Hedayat indiai tartozkodasa alatt elsajatitotta az osi irani nyelvet, melyet Teheranba visszaterve pehlevi irodalmi muvek forditasaval melyitett el. Nehany evig nem publikalt, majd 1939-ben csatla­­kozott a „Zeneirodahoz" es a szervezet folyoiratat, a Majelleh-ye Musiqit szerkesztette. A negyvenes evek elejen azonban, amikor a Szovetsegesek meg­­szalltak Irant, a szervezetet es folyoiratat megsziin­­tettek. Ezek utan az irani-szovjet tarsasaghoz csat­­lakozott, es ennek lapjaban, valamint a Sokan cimu folyoiratban jelentek meg irasai. 1946-ban reszt vett az elso irani irokongresszu­­son, melynek az volt a celja, hogy elosegitse „a ma­­sodik vilaghaboru utan kibontakozo demokratikus eletet" es „harcoljon az uj irodalom kialakulasaert".5 Iran haboru utani belpolitikai helyzete viszont nem kedvezett a kulturalis megmozdulasoknak. Az or­­szagot a demokratikus es reakcios erok kdzti hare erosodese kototte le. Hedayat ekkoriban szakitott a radikalis ertelmi­­seggel, aminek kovetkezmenyekent emigranskent 3 Reza Pahlavi uralkodd (1925— 1941) diktatorikus eszkozokkel igyekezett orszagat a moderni­­zacio utjan elinditani. Fasiszta­­baratsaga miatt azonban 1941. augusztus 25-en a szovjet kor­­many csapatai megtamadtak Iran eszaki tartomanyait, mi­­kozben a brit csapatok Iran deli tartomanyaiba vonultak be. A sah 1941. szeptember 16-an lemondott fia, Mohammad Reza Pahlavi (1941-1979) javara. 4 Simon Robert (val. es jegyz. irta): Mai perzsa elbeszelok. Bu­dapest, 1973, Europa. 284. Ezt az elbeszelest a XX. szazad legjelentosebb alkotasai kbzott tartja szamon a vilagirodalom, egyben ez a legtobbet forditott modern irani mualkotas is. 5 Bodrogligeti: i. m. 89.

Next

/
Oldalképek
Tartalom