Irodalmi Szemle, 2015
2015/12 - KELETI MESÉK - .adeq Hedayat: Örvény; Karom (novellák, Sárközy Miklós fordításai) .adeq Hedayat novelláinak magyar forditásához / KELETI MESÉK
KELETI MEStK- Hat mit akarsz? Mit akarsz ezzel mondani?- Azt akarom mondani, hogy nyolc eve, hogy mar atversz, hogy kigunyolsz. Nyolc eve mar, hogy egy aljas gazember vagy, te asszony!- En!?... A lanyom!? Homajun cinikus mosollyal a kepre mutatott, majd lelegzetet veve igy szolt:- Igen, a te lanyod... a te lanyod, nezzed csak, aranyoskam! Most megmondom neked, hogy felnyilt a szemem, megertettem, miert hagyta Homara mindenet, jo apja volt... De te szerinted mar nyolc eve, hogy...- ...hogy a hazadban vagyok, hogy mennyit szenvedtem, hogy alig birtalak ki; amikor meg harom evig tavol voltal, en vigyaztam mindenre... Aztan meg hfriil hoztak, hogy Bandargezben dsszeszurted a levet egy konnyuveru orosz nocskevel. Es most ez a koszonet ahelyett, hogy bocsanatot kernel, es azt mondod, hogy a gyerekem Bahramra hasonlit. De tobbe mar nem parancsolsz nekem! Tobbe egy percet sem maradok ebben a hazban! Gyere, kicsim... gyere, menjiink. Homa halalra remiilve, sapadtan, remegve nezte apja es anyja szornyu es ijeszto veszekedeset. Sfrva belekapaszkodott anyja szoknyajaba, majd mindketten az ajtohoz mentek. Badri hirtelen eldvette zsebebol kulcscsomojat, es diihosen Homajunhoz hajitotta, a kulcsok Homajun labahoz estek. Homa sirasa es lepteik nesze egyre tavolodott a folyoson, majd tiz perc mulva egy fogat kerekeinek csikorgasa hallatszott, amint hoban-fagyban elvitte kettejiiket. Homajun szedelegve es elkepedten al It a szobaban. Felt, hogy elvesziti a fejet, es nem akarta elhinni, hogy mindez igaz, ami tortent. Azt kerdezgette magatol, hogy megoriilt-e, vagy remalmai vannak, de valami vilagos volt elotte: ezek utan ez a haz es ez az elet elviselhetetlenne valt szamara. Tobbe la tn i sem akarta kislanyat, akit pedig annyira szeretett. Keptelen lett volna megcsokolni vagy becezgetni. Homa korabbi kedves emleke bemocskolddott. De mindennel rosszabb volt, hogy a felesege - elole eltitkolva - viszonyt folytatott az egyik baratjaval, es besarozta a csalad szentseget. Es mindezt titokban - anelkiil, hogy tudta volna! Aljas szinjatek volt az egesz... Egyediil 6 volt, akit raszedtek, es az arcaba nevettek. Homajun teljesen megundorodott az eletetol. Iszonyodott mindentol es mindenkitol. Merhetetleniil egyediil es idegeniil erezte magat. Nem latott mas kiutat, minthogy egy tavoli varosba vagy egy deli kikotobe menjen kikiildetesbe, es elete hatralevo reszet ott toltse el, vagy pedig hogy elpusztitsa magat. Elmegy egy olyan videkre, ahol senkit sem lat, senkinek nem hallja a hangjat; erezte, hogy kdzte es az emberek kozt iszonyu orveny keletkezett, amilyet mostanaig nem ismert. Ragyujtott egy cigarettara, fel-ala jarkalt a szobaban, majd ujra az asztalra konyokolt. Az ablakiiveg mogott a hopelyhek szabalyosan kozonyos lassusaggal, mintha csak valami misztikus zene dallamara tancoltak volna a levegoben, hullottak a haztetore. Ontudatlanul is azokra a boldog es onfeledt napokra gondolt, amikor apjaval es anyjaval videkre mentek, a falujukba. Akkor napokig csak arnyas fak dvezte zoldello mezokrol almodott. Eszebe jutott Sir Ali is, amint a cseplogepben iilve megtomte a pipajat, s voros kendos kislanya ekozben orakig vart ra. A cseplogepek sivito hanggal apritottak szet az aranylo gabonakeveket. A jaromba fogott okroket hosszu botokkal osztokeltek, s azok szeles homlokukkal napestig korottiik keringtek. Most
