Irodalmi Szemle, 2015
2015/12 - KELETI MESÉK - Spät Eszter: Jezidi szájhagyomány: egy jezidi mítosz Feqir Hádzsi előadásában (mítosz- és himnuszszöveg kommentárral) Jezidik: egy szorongatott vallási kisebbség kilátásai (beszélgetés Spät Eszter vallástörténésszel) / KELETI MESÉK
KELETI MESfiK lyezett egy „oralis kulturat", hangsulyozva, hogy azt mas modszerekkel es mas nezdpontbol kell tanulmanyozni, mint a „kdnyves vallasokat". Ugyanakkor egyertelmu volt, hogy ez nem egy elcsepelt, agyontanulmanyozott tema, itt meg rengeteg lehetoseg van ujszeru kutatasokra, uj eredmenyekre. Kreyenbroek elvallalta a kiilso szakerto szerepct, fel evvel kesobb pedig Perczel Istvan, a temavezetom segitett, hogy dsztdndijjal nehany honapra Gottingenbe utazhassak Kreyenbroek akkor meg ki nem adott szovegeit tanulmanyozni. ISZ: Kozelebbrol milyen viszony van az irott es az oralis hagyomanyozodas kozott? A jezidik Fekete Konyvenek (Mesz'hefa Res, az arab Musz'hafkodex) es a Jelenesek Konyvenek (Kiteba Dzsilva) milyen funkcidja van - tekinthetjiik ezeket szent konyveknek? On 2002 es 2004 kozott tobbszor jart az eszak-iraki jezidik kozott, ahol a szobeli forrasokat gyujtotte. A kutatout eredmenyekeppen sziiletett meg 2005-ben a The Yezidis cimu monografia. Az ugynevezett kevelektol vagy qewwaloktol, a szakralis enekmondoktol gyujtotte az anyagot? Mi a qewwal szerepe a jezidi kulturaban? SE: Az ugynevezett jezidi szent konyvek megitelese meglehetosen ellentmondasos. Allitolagos letezesiikrol eloszor a XIX. szazad elejen tudositott egy europai utazo, de hozzafuzte, hogy velemenye szerint ezek a szent konyvek nem leteznek, hiszen maguk a vallasi vezetok sem tudnak olvasni, es a jezidik pusztan azert hivatkoznak rajuk, hogy „megvedjek a vallasuk becsiiletet" a muzulmanok szemeben. Az iszlam ugyanis csak a kinyilatkoztatott szent iratokkal rendelkezd vallasokat ismeri el. Mindenesetre a nyugati kutatokat es utazokat nagyon izgattak a jezidik allitolagos szent konyvei, hiszen ugy gondoltak, ezekbol megismerhetik a jezidik „valodi" vallasat, amit maguk a jezidik mar „elfelejtettek". (Ebben a korban a nyugati kultura is csak az irott szent szdvegekkel, konkret doktrinalis rendszerrel rendelkezo vallasokat tekintette igazi vallasnak.) A XIX. szazad vegen „elo is keriiltek" ezek a szent iratok, eloszor arab, majd „osi" kurd nyelven. ldovel kideriilt, hogy az osi kurd nyelv valdjaban szorani (deli kurd dialektus), ezt a nyelvet a jezidik pedig mostani tudasunk szerint sosem beszeltek (ok a kurd eszaki, kurmandzsi valtozatat beszelik - a ket dialektus jelentosen elter). Ma mar a legtobb kutato ugy veli, hogy fizikai ertelemben ezek a konyvek nem eredetiek, valoszinuleg a bdkezu nyugati kutatok kedveert kesziiltek ezek a keziratok. Ugyanakkor a jezidi „szent konyvek" valosagos jezidi szajhagyomanyt tartalmaznak, emiatt nem szamitanak hamisitvanynak. Errol az egeszrol persze maguk a jezidik maskent velekednek. Amikor en kutatni kezdtem, sokan meg ugy gondoltak, hogy valaha valoban leteztek a jezidi szent konyvek, de aztan elpusztitotta oket az ellenseg - vagy pedig maguk a jezidik, hogy ne keriiljenek ellenseges kezre. Ma viszont nagyon sokan meg vannak rola gyozodve, hogy a konyveket a muzulmanok (vagy az oszman tordkok) elloptak es eladtak egy nyugati muzeumnak - ahol allitolag egyes jezidik lattak is oket. Ezek a velekedesek bizonyara az iraki muzeumok kifosztasarol szolo hirek, illetve a nyugati muzeumokban talalhato okori mukincsekkel kapcsolatos nemzetkozi vitak hatasat tiikrozik. Ami a konyvemet illeti, erdekes modon en nem a qewwaloktol gyujtottem
