Irodalmi Szemle, 2015

2015/12 - KELETI MESÉK - Spät Eszter: Jezidi szájhagyomány: egy jezidi mítosz Feqir Hádzsi előadásában (mítosz- és himnuszszöveg kommentárral) Jezidik: egy szorongatott vallási kisebbség kilátásai (beszélgetés Spät Eszter vallástörténésszel) / KELETI MESÉK

KELETI MESfiK az anyagomat - ahogy Kreyenbroek sem. Ennek tobb oka is van. Egyreszt, amikor en az anyaggyujtest elkezdtem, a kurd regiobdl lehetetlen volt a bagdadi kormany iranyitasa alatt allo teriiletekre utazni, ahol a qewwalok eltek. Masfe- 161 a qewwalok enekelve, zenei kiseret­­tel adjak el6 a szovegeket. Ezeket meg maguk a jezidik is csak nehezen ertik meg, nem anyanyelvuek szamara pedig szinte remenytelen lenne a feladat. Igy, bar biiszken mondhatom, hogy ma mar tobb qewwalt is baratomnak tekinthetek, a kdnyvben szereplo szovegek mas valla­­si szakertoktol szarmaznak, hiszen a szo­­vegek ismerete nem csak a qewwalok ki­­valtsaga. A szovegeket barkinek jogaban all megtanulni es elmondani. Ezzel a jog­­gal persze csak kevesen eltek es el nek, el­sosorban olyanok, akik valamelyik papi „kasztba" sziilettek. A szent zeneszerszamokon (tambur es furulya) azonban csak a qewwalok jatszhatnak, ezert bizonyos szertarta­­sokhoz sziikseg van a qewwalok resz­­vetelere. Ennel meg fontosabb, hogy a qewwaloknak kifejezetten az a fel­­adatuk es munkajuk, hogy a szetszort kozossegeket jarva eloadjak a szent szo­­vegeket. Regen (vagyis par evtizede, az en generaciomhoz tartozdk is emle­­keznek ra) a qewwalok rendszeresen jartak a falvakat. Toliik tudtak meg az asszonyok, hogy mikor vannak az iinne­­pek, es ha kertek (es megfizettek) oket, akkor a himnuszokat is eloadtak (pel­­daul szerdan es penteken, a jezidi szent napokon, vagy a halottak sirjanal). Meg fontosabb volt a Pava-setaltatas intezme­­nye, amikor a qewwalok es mas vallasi vezetok korbehordoztak a Pava Angyal szobrat a falvakban, ahol mindenki dsz­­szegyult, hogy meghallgassa az eloada­­sukat. A qewwalok es kfseroik iddrol idore a legtavolabbi jezidi falvakba is el­­jutottak, peldaul Aleppo kozeleben vagy a Kaukazusban. Tevekenysegiik segitett egyben tartani a jezidi kozosseget es biz­­tosftani, hogy a vallas legfontosabb tani­­tasai, mitoszai ne meriiljenek feledesbe. A qewwalok nelkiil aligha maradt volna fent a jezidi szobeli hagyomany, vagy talan sok helyi valtozatra, helyi vallasra esett volna szet. Ma mar lassan a kony­­vek veszik at a qewwalok szerepet, es igy a jezidi vallas jellege teljesen meg fog valtozni. A qewwalok is fogyoban vannak, talan ha 12-15 qewwal dolgozik meg. De tavaly az 6 falvaikat is lerom­­bolta az Iszlam Allam Moszul mellett, es azota iigynevezett belso menekultkent elnek. Mar aki meg Kurdisztanban van. Qewwal Hussein, akitol ugyan szovege­­ket nem tanultam, de sok mas fontos dol­­got a jezidi vallasrdl es szokasokrol igen, ket honapja mar Nemetorszagban el. (Negy napot Magyarorszagon volt „fog­sagban", ahogy 6 mondta.) Azt mondja, hogy ott is igeny van ra, es a jezidi szent napokon ugyanugy eloadja a himnuszo­kat, mint otthon, a falujaban. Ez talan lassftja a Nemetorszagban eld jezidik asszimilacidjat am attol tartok, megaka­­dalyozni nem tudja. Az iraki kozosseg pedig lassan qewwalok nelkiil mar ad. Erre persze, ahogy valtozik a vilag, es a globalizacio magaba szippantja a jezidi falvakat is, szamitani lehetett, de az Isz­lam Allam nelkiil lassubb left volna a fo­­lyamat. ISZ: Reszben mar meg is valaszolta a kovetkezo kerdest. A diaszporakban eld jezidik kulturaja mennyire kepes adaptalddni, a hagyomany mennyire rugalmas? Van okunk optimizmusra a tortenelem folyaman oly sokat iildo­­zott vallas jdvojet illetoen?

Next

/
Oldalképek
Tartalom