Irodalmi Szemle, 2015
2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Séllei Nóra: Kutyaszimat és a viktoriánus kultúra rétegei (tanulmány) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK
KUTYASZOVEGEK, SZOVEGKUTYAK az emberi elet tortenesei a kutya (paradox modon megiscsak emberi kepzelet altal megteremtett) nezopontjabol. Ezert nem lehet eldonteni azt a kerdest, hogy mennyiben Flush es mennyiben Elizabeth Barrett fiktiv eletrajza a Flush, mert a narrativa - azon tul, hogy a kutya eleterol szol - kihasznalja a kutyalet azon ketsegbevonhatatlan jellemzdjet, hogy a kutyak kotodnek a gazdajukhoz, mi tobb, hihetetlen erzekenyseggel reagalnak a gazdak lelki rezdiileseire, hangulat- es szokasvaltozasaira, azaz a kutyak perspektivajabol is megkepzodhet egy emberi eletrajz - ez esetben Elizabeth Barrette. A fenti idezet a szoveg egy masik vonasara is ramutat: azaltal, hogy kinezetiik alapjan parhuzamot von Elizabeth Barrett es a spaniel Flush kozott, elorevetit egy nem is kevesse athallasos olvasasmodot a kutyavilag es a Viktoria-korabeli Anglia, elsdsorban a nok helyzete kozott. A kisregeny ugyanakkor mindvegig megorzi es kihasznalja annak a defamiliarizalt elbeszelesmodnak az osszes humorpotencialjat is, hogy megiscsak alapvetoen kulonbozik az ember es a kutya latasmodja es narrativaja, s ekkepp - bar mindvegig jatszik a parhuzamossagokkal, amelyek sokszor igen komoly kulturkritikat is sugallnak - a kiilonbozosegekbol eredo humor fel is oldja a komolysagot, illetve a szoveg mindvegig villodzik ezen ket ertelmezesi lehetoseg kozott.4 A kutyanak az ember(i)hez hasonlo, de egyben hangsulyosan defamiliarizalt es erzekszerveit tekintve „termeszetesen" igen erzekeny eszlelesmodjabol eredoen lathatova valnak a viktorianus kor szo szerinti es elvont ertelemben vett epitmenyei, ezek kiilonfele retegei, olykor tabui, illetve felnyilnak azok a diszkurzusrendszerek is, melyek letrehozzak magat a viktorianus epitmenyrendszert. Flush mint narrativ elem, mint figura a „maga" latasmodjaval lehetoseget ad arra, hogy az olvaso ujralatogassa azokat a kulturalis helyeket es tereket, amelyek a viktorianus kor pillereit kepezik. A szoveg, mikozben reprodukalja a (viktorianus) eletrajznak az olvasot a tenyekrol meggyozo teljes paratextualis eszkdztarat (kepeket Elizabeth Barrettrol, Miss Mitfordrol, „Flush"-r61, a Virginia Woolf novere, a festo Vanessa Bell altal keszitett rajzokat a kuldn- 4 Ezert tartom reduktivnak Susan M. Squier ertelmezeset, aki az elsok kozott elemezte a szoveg kulturakritikai reteget (Squier, Susan M.: Virginia Woolf and London: The Sexual Politics of the City. Chapel Hill, 1985, University of North Carolina Press). Reszben az 6 olvasatanak kovetkezteben kezdtek el a kritikusok a Flusht olyan szovegkent ertelmezni, amely tulmutat a kutyaregeny erdekessegen es a Barrett-Browning irodalmi romancon. Azonban ha a szovegnek csak ezt a komoly reteget veszsziik figyelembe, le kell mondanunk a kisregeny finom humorarol es a kutya latoszdgebol eredo elbuvolo bajossagrol.
