Irodalmi Szemle, 2015

2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Olimpiad Szolomonovics Joffe: Titkosírás a Kutyaszívben (tanulmány, Gyürky Katalin fordítása) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK

raidban". „A tuzhely ajtaja nagy robajjal kicsapodott, es felfedte a szornyu poklot", „az area kintol es szenvedelytol egett, ki­­veve holtfeherre puderozott orrat." Ha mar itt tartunk, azt is elmondhat­­juk, hogy Darja-Dzserzsinszkij holtfeher orra egyaltalan nem Bulgakov muveszi kepzeletenek termeke. Robert Payne, aki konyvet irt Leninrol, mikozben Dzer­­zsinszkij kiilsejet ecseteli, „vertelen or­­rol" beszel. Preobrazsenszkij Precsisztyenkan ta­­lalhato nagy lakasa, ahova Svonder-Ka­­menyevnek nem ad engedelyt a bekol­­tozesre, de amelyben mar ott lakik Gdmbdc-Csugunkin-Gdmbds-Sztalin, Bormental-Trockij, Zina-Zinovjev es Dar­­ja-Dzezsinszkij, nem mas, mint Lenin kremlbeli rezidenciaja, ahova csak olya­­nokat enged be, akik keves hatalommal is beerik. A kitomott bagoly az iivegszemevel, a radobott vbros ronggyal, naftalintol buzologve nem mas, mint Krupszkaja, akinek a bazedovkortol dulledt ki sziir­­ke, kommunista ideologiaval teli iiveg­­szeme. Mecsnyikov professzor port­­reja - aki a hosszu elet specialistaja es Preobrazsenszkij tanara - Marxnak, azaz Lenin tanaranak a portreja. Gom­­boc letepi a falrol es szettori Mecsnyikov portrejat, vagyis Sztalin semmibe ve­­szi Marx tanitasait. Am jellemzo, hogy Preobrazsenszkij mar nem keri, hogy is­­met fiiggesszek ki a portret, azaz Marxra tobbe nines sziiksege Leninnek. Itt kell megemlfteni a Gombos sza­mara varatlan, de Sztalin szamara ter­­meszetes erdeklodest Engels Kautskyval folytatott levelezese irant, amelybol ez a felanalfabeta marxista Sztalin semmit se ert. Preobrazsenszkij-Lenin azt kivan­­ta, hogy egessek el Kautsky levelezeset, akit Lenin ezekben az evekben kegyet­­leniil szidott (s akit Preobrazsenszkij ordognek csufolt). Gombds-Sztalin Zina- Zinovjevet Preobrazsenszkij-Lenin szo­­cialis szolgaldlanyanak nevezi, magat Preobrazsenszkij-Lenint pedig mense­­viknek. Gombos-Sztalin utal Preobra­zsenszkij-Lenin es Bormental-Trockij tit­­kos szovetsegere. Bormental-Trockij visz­­szaemlekszik az elso talalkozasara Preobrazsenszkij-Leninnel: ehezo egye­­temi hallgatokent jelent meg nala (Troc­­kij fiatalemberkent az emigrans Lenin londoni lakasan jelent meg, aki nagyon szivelyesen bant vele.) Konnyen megerthetjiik, merrefele kell keresniink, „ki kicsoda" Preobrazsenszkij professzor paciensei kozott. A megfiata­­lodott idos holgyben nem nehez felismer­­ni Alekszandra Mihajlovna Kollontajt (1872-ben sziiletett). O az allami gondo­­zottak elso nepbiztosa, valamint jelentos partember es diplomata volt. A fiatal sze­­retoje, Moric, aki fuvel-faval csalta, nem mas, mint Dibenko, a hires tengeresz, aki a Budennij- es Vorosilov-fele hadtestnek volt a hadseregparanesnoka (1889-ben sziiletett.) A kover es tagbaszakadt, kato­­nai egyenruhas ember, aki ertesiti Preobrazsenszkij-Lenint Gombds-Szta­­lin cselszovenyeirol, nem mas, mint Sz. Sz. Kamenyev, a cari hadsereg ezredese, 1919 es 1924 kozott pedig a koztarsasag fegyveres erejenek foparanesnoka. A hazfeliigyelo Svonder, aki nyflt es adaz ellensege Preobrazsenszkijnek, L. B. Kamenyev-Rosenfelddel, a Moszszovjet elnokevel egyenlo. A „Rosenfeld" neme­­tiil rozsamezdt jelent, az orosz „svand" pedig domboldalt. Bulgakov egyszerre utal a „mezo" es a „domb" szemantikai hasonlatossagara es Kamenyev politikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom