Irodalmi Szemle, 2014
2014/8 - NÉV-ÉRTÉK - Németh Zoltán: Az álnév mint álnév (tanulmány)
azt az esetet hozza fel, amikor Vas István Röhrig Géza számára a Rövid Géza nevet ajánlotta, Bata Imrének pedig a Schein név okozott problémát: „De azt ugye 4 Németh Zoltán verseskötete, amelynek borítóján a szerző neve a „válogató” és „utószóíró” státuszában szerepelt. - A szerk. tudja, fiatalember, hogy ezzel a névvel nem lehet költő? Válasszon magyar nevet! Jelentkezzen, ha megvan! Ezzel búcsúzott.” Schein végül azért mondott nemet, mert „Bata Imre jóhiszeműnek gondolt kérése erőszakos beavatkozást jelentett személyes integritásomba” (Schein 2010, 28). 1996 végén a Szőrös Kő szerkesztőségébe szokatlan küldemény érkezett: egy szöveg név és cím nélkül. A Szőrös Kő 1997/1. számában már így jelent meg a szöveg: Honti Névtelen*: ... A * alatt pedig: „A vers névtelenül érkezett a szerkesztőségbe, de szakértőink megállapították, hogy a levél a történelmi Hont vármegye területéről származik.” Ezt az álnevet tehát a Szőrös Kő akkori szerkesztői - Csehy Zoltán, Polgár Anikó, Juhász Katalin adták a névtelen szerzőnek, mintegy a szerzői szándék ellenében. Míg az álneves közlés elfogadott, addig a névtelenség gyakorlata a papíralapú folyóiratokban már sokkal kevésbé az. A címtelen vers később A perverzió méltósága című kötet4 31. verseként jelent meg. II. A SZERZŐ AKTÍV KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL LÉTREJÖVŐ ÁLNEVEK II. 1. AZ ÁLNÉV MINT IRODALMI, TÁRSADALMI GYAKORLAT, HATALMI NYOMÁS A szerző aktív közreműködése nélkül létrejövő „álnevek” tárgyalásakor sem tekinthetünk el minden esetben a hatalmi nyomás irányító hatásától. A magyar irodalom rengeteg szerzője nem azon a néven vált közismertté, amelyen anyakönyvezték. Legtöbb esetben olyan idegen nevek tulajdonosai voltak, amelyekből származásukra lehetett következni, illetve a magyar közízlés nem fogadta volna be az idegen hangzású neveket. így lett Schedel Ferencből Toldy Ferenc, Petrovics Alexanderből Petőfi Sándor, Ziegler Gézából Gárdonyi Géza stb. Ahogy Schein Gábor megjegyzi, a „német hangzású szerzői nevek viselésére, lett légyen viselőjük német vagy zsidó származású, a nemzeti irodalom koncepciója fokozott elutasítással, esetenként tiltással reagált, míg a szláv hangzású nevekkel szemben megengedőbbnek 19
