Irodalmi Szemle, 2014

2014/10 - KÉP/SZÖVEG - Novák Anikó: A boldogság üvegfala (tanulmány)

iskolák kereskedelmi tagozatának első osztálya számára 18 Tolnai: Elméletírók és betörök. 113. készült, nagy formátumú, zöld könyvet többször ma­Az én-elbeszélőt az áruház kiüresedésének gondola­ta sem ijeszti meg, hanem újabb esélyeket lát benne: „Is­tenem, üres lesz, és csak a márvány, csak az üveg és csak a fény! Végre! Végre nekem is lesz egy teljes galériám, múzeumom! Végre én is realizálhatom majd nagy - ó, mióta visszafojtott - projektumaimat! Vacogni, verej­tékezni kezdtem az ötlet felkorbácsolta láztól, gyönyö­rűségtől.”19 A „white cube” képzete sejlik fel a narrátor szeme előtt, a tárgyaitól megfosztott galériatér, mely végtelen számú lehetőséggel kecsegtet. Boris Grays ép­pen akkor tartja a legértékesebbnek a műalkotást, ami­kor az minden emberitől megtisztul. A művészet null- pontjának és középpontjának azt a múzeumot tekinti, amely az utóbbi évtizedekben „white cube”-ként, tiszta ürességként reflektálódott. Szerinte a múzeum üres tér­ként, műalkotások nélkül is elképzelhető, és nyilvánva­ló, hogy a múzeumi tér belső üressége strukturálja be­lülről a kollekciót, „a mai múzeumi kiállítás e köré az üresség köré szerveződik”.20 A vidéki áruházat az én-elbeszélő a jugoszláviai/vaj- dasági magyar irodalom egyik fontos metaforájává tette az áruháznovellák egyik hőse, Kobalt Karcsi szerint. A vizsgált novellákban több szempontból is lényegessé vá­lik az áruház, egyrészt a tárgyak univerzumaként, más­részt az épület, az áruház tere lecsupaszítva is értéket képvisel, az üvegfelületek mindenképpen a boldogság üvegfalai. A múzeummá átlényegülő áruház több me­tamorfózist is megélt a Tolnai-szövegekben. Az őskép­ként meghatározott gyermekkori bolt a Kunst- und Wunderkam merek világát idézi, az Újvidék Áruház lemeztelenített falainak víziója viszont a modern galé­riatér képzetét hozza játékba. Az elbeszélések megírá­sát követő években valóban kiüresedtek a jugoszláviai üzletek, s a tárgyi világ, melyet ezek az elbeszélések is megénekeltek, a YU mitológia lexikonámk oldalain kelt új életre, de ez már egy másik történet. gammal vittem az áruházi kávéházba, és akár az Ezer­egyéjszaka meséit olvasgattam. Kicsit talán el is mosó­dott a határ könyvének egyes fejezetei és az én Újvidék Áruházam között.”18 14 Tolnai Ottó: Vermer van Delft az Újvidék Áruházban. In uő: Prózák könyve... 119. 20 Groys, Boris: A gyűjtemény logi­kája. Iskolakultúra, 1984/4 (mel­léklet). MXIII. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom