Irodalmi Szemle, 2014
2014/9 - BESTIÁRIUM - Mojzer Anna: Egy XVII. századi macskaportréról (tanulmány)
BESTIARIUM hajzatot. Ezek után királyi kegybe simuló életében gyarmati ügyekre irányítódon figyelme és a Virginia Company kincstárnoka lett. A Southampton családot a protestáns királynő uralkodása alatt vallásukat félig illegalitásban gyakorló katolikusok egyik védőbástyájának tartja a történeti szakirodalom. Ezt a tételt erősíti meg a felirat is: kétségkívüli az áthallás a templomi freskókon és ereklyetartókon is ábrázolt Christus in vinculi, azaz Krisztus Annás házában jelenetre. Ezeket a kegytárgyakat és festményeket Erzsébet uralkodása alatt eltűntették, szerencsésebb esetben csak lemeszelték, de egy ilyen szellemű felirat egy katolikus hagyományokban felnőtt embernek hamarabb juthatott teljes természetséggel eszébe, mint egy nem efféle képi kultúrában felnőtt protestánsnak. Nem véletlen, hogy az angol szakirodalom nem is foglalkozik vele. 4 Hearn, Karen - Hilliard, Nicolas, London, 2005. 183. Clouet, Jean: Portrait de Margeurite d’An- goulême. Kb. 1530. Olaj, fa, 62,1 x 52,6 cm. Walters Art Gallery, Liverpool A nő jobb kezében zöld papagájt tart, amely kitekint a képből, és értelmesebb az arckifejezése, mint a főszereplőnek. Navarrai Margitot, a Heptameron szerzőjét egy ölebbel festi le Francois Clouet (Chantilly), a gyerek IL Henriket szintén, a leendő IX. Károly pedig macskát simogat három éves korában készült portréján. Bogdán Melindának köszönöm a felfedezést és a fotókat. ' A Lovellek családi címere: három oldalnézetben ábrázolt mókus. Ezen a képen mindenesetre heraldikus megfogalmazásban látható - és ráadásul a röntgenes átvilágítás szerint később festették a képre: kissé föl kellett emelni hozzá a jobb kart, és meg kellett változtatni a bal kar tartását. A szőlővesszőbe kapaszkodó seregély (starling) pedig szójáték lehet, amely a Lovellek fordulópontjain, de mert az uralkodó kegyelméből hozzásimult - alkalmazkodott - az angol birodalmi-főrendi erényekhez, és nem mindig a legjelesebb festőkre bízta magát, így elkerülte mind a történészek, mind pedig a műtörténészek nagyívű elemzéseit- viszonylag jól dokumentált személye ifjúkora múltán nem vívott ki különösebb figyelmet. A kép elrendezése - a nagyúr és a macska viszonya -, valamint az állat tekintete tanúskodik arról, hogy valóban portréról van szó. Tudomásom szerint ez az első macskaportré az európai művészetben, igaz, hogy kettősportré, de az állat gazdájával egyenrangú félként, személyiségként, nem pedig térkitöltő elemként vagy jelentést hordozó motívumként szerepel. Az ölben tartott vagy a portretírozott által simogatott állat addig inkább technikai kényszermegoldás volt: a félalakos vagy ülő modellt ábrázoló portrékon a legnagyobb nehézséget a kezek „értelmes” elrendezése okozta. A macskák hiánya a középkor fennmaradt portréin leginkább arról tanúskodik, hogy a magát bármilyen formában megörökíttetni képes réteg kedvenc ölbéli állata nem elsősorban a macska, hanem a kutya, pontosabban az öleb és nagyon gyakran a levantei kereskedőutakon érkezett valamely kistestű majomfajta volt, szemet gyönyörködtető látványosságként pedig főképp madarak, azok közül is leginkább papagájok szerepeltek.4 Bár Trixie esetében nem erről van szó, de meg kell jegyeznem, hogy a korszak angol portréfestészetében nem volt ritkaság az ábrázolt személyes jelvényeiből vagy családnevéből szójátékon alapuló képi rejtvényt festeni: ilyen például Hans Holbein Hölgy mókussal címen ismert portréja, amely a képen látható mókus és a seregély alapján valószínűleg Anne Ashbyt, Sir Francis Lovell feleségét, George Ashby pecsétőr lányát ábrázolja.5 Nem ez az egyetlen, a Stuartokhoz köthető jeles macskaábrázolás. Jakab anyjának, Máriának, a skótok fogságba vetett királynőjének egyik fő unaloműző elfoglaltsága a hímzés volt. Nem asszonyi jámborságból hímezgetett, inkább indulatosságról tanúskodó művek kerültek ki a keze alól, hímzett karikatúrák. Az egyik műve vörös macskát ábrázol, fején koronával, előtte döglött egér hever. A macskát Gessner Icônes Animalium című finoman kidolgozott fametszetekkel illusztrált könyvéből vette, amely először 1560-ban jelent meg és hamar népszerű18
