Irodalmi Szemle, 2014
2014/9 - BESTIÁRIUM - Mojzer Anna: Egy XVII. századi macskaportréról (tanulmány)
BLSTIARIUM büntetését, Robert Cecil közbenjárására, a Towerben letöltendő életfogytiglanra változtatta. Ez azonban csak át meneti könnyebbséget jelentett, mert a grófnak még így is jó esélye volt rá, hogy a Towerben marad élete végéig. A szerelme kivégzésébe belerokkant királynő azonban, miután rokonát, a skót VI. Jakabot utódjának jelölte, 1603. február 24-én meghalt.1 Az új király, aki I. Jakab néven lépett trónra, egyesítette a skót és az angol királyságot, ünnepélyes bevonulási menetében pedig udvaroncai között már ott lovagolt a börtönből frissen kiengedett Henry Wriothesley, Southampton harmadik grófja. Ez a háttértörténete az 1. Jakab királyi festőjének, az idősebb John Critznek attribuált kettősportrénak, amely az ifjú Southamptont fogságát, börtönből való - a portré szerint - diadalmas szabadulását és szorongó magányát megosztó egyetlen hű társát: Trixie nevű nősténymacskáját ábrázolja.2 A képen a mattüveges ablak mélyedésében vörös kötésű könyvön kimódolt könnyedséggel könyöklő feketeköpenyes úr bal válla felett merőben valószínűtlen kilátás nyílik egy várárokkal körülvett vagy folyóparton álló soktornyos épületre - a folyón hattyúk úszkálnak tömegesen. Ez a Tower. A hattyú egyébként királyi madár ebben a korban, és csak a királyi ispán engedélyével volt vadászható - a húsáért tenyésztették, s az iljú haty- tyút, mint mi a csirkét, megették. De a merőben valószínűtlen, ugyanakkor nagyon is reális látomás alatt kevésbé feltűnő, ámde hasonló furcsaság látható: egy feketemárvány vagy gránit sírkőre vagy posztamens- re emlékeztető kőlapon bibliai ihletésű latin nyelvű felirat: in viculis invictus, vagyis: a börtönben legyőzhetetlen, 1600 FF.BRVA:8 1600: 60/6’02:603:APRI:1603.:l Trixie a gróf mellett a kép bal oldalán látható, elegáns fekete-fehér bundájában, méltóságteljes arcán szigorúvagány kifejezéssel. Aki arra adja a fejét, hogy Henry Wriothesley-vel, Southampton harmadik grófjával alaposabban megismerkedjen, azt azonnal elborítja a Shakes- peare-rel foglalkozó szakirodalom. Egészen a közelmúltig ugyanis az irodalomtörténészi közvélekedés szerint nem más ő, mint a színműíró egyik nagy szerelme, szonettjeinek titokzatos fekete hölgye. Ez a tétel azonban az utóbbi időkben megdőlni látszik, miáltal gróf személye lassan érdektelenségbe süllyed. Southampton grófról később még megfelelő mennyiségű portré készült élete jelesebb 1 Strachey Lytton: Erzsébet és Essex. Szirmai Tivadar ford. Budapest, Szépirodalmi Könyviadó. 194-208.; Wood, Michael: Shakespeare nyomában. Babits Péter ford. Budapest, 2006, Alexandra. 158., 231-240. Kettering, Northaptonshire, Duke of Buccleuch and Queens- berry gyűjteményből. Olaj, vászon, 104,4 X 87 cm. Idősebb John Critz (1551/1552, Antwerpen - 1642. március 14., London), 1. Jakab királyi festője a számos Németalföldről Angliába elszármazó, majd ott véglegesen megtelepedett (1567-től) művész egyike. I.ucas de Heere-nél tanul, és valószínűleg ő mutatta be első pártfogójának, Sir Francis Walsingham államférfinak is. 1604-től angol állampolgár. 1600 augusztusában I. Jakab egész alakos portréjáért, Anna dán királynő egész alakos portréjáért és Henry walesi herceg egész alakos portréjáért, amit az osztrák főhercegnek küldtek ajándékba (nem ismert a kép), fizetnek neki. Fontos pártfogójának, Sir Robert Cecilnek megrendelésére nagyobb munkába fog: 1606-ban londoni házának dekorációját készíti. 1607-ben Cecil megbízásából a király számára Erzsébetnek a Westminsterben lévő sírja szobordíszét festi. 1612-től nincs további bizonyíték Critz festészeti működéséről, de azt tudjuk, hogy további díszítőmunkákat még végzett. Critznek nem ismert szignált műve. A Southampton grófjáról készült portré is csak attribúció. Saur: Allgemeines Künstlerlexikon. München-Leipzig, 2000, K. G. Saur. Band 25. Kat. Strong, Roy (szerk.): Ihe Elizabethian Image. Painting in England 1540-1620. London, 1969, 'Ihe Tate Gallery, kat. 173. •’ A dátum valószínűleg elírás lehet, a portré nyilván nem a szabadulás pillanatában készült. South- amptonnak e harmadik grófja (1573-1624) dandy volt, fiatal korában ő hozta divatba a hosszú 17
