Irodalmi Szemle, 2014
2014/8 - Kittler, Friedrich, A.: Drakula öröksége 1. (tanulmány, Benkő Krisztián fordítása)
a helyet, megszegve a jól ismert finnugor nyelvrokonságot: Németországból kivándorolt zsidó nagyapjának „Bamberberger” vezetéknevéből csinált „Vámbéry”-t, jelentésbeli játékot űzve a vámpír szóval. És Vámbéry Ármin (1832-1913), a budapesti kalandor és professzor valóban vámpír karakter lett. Akárcsak előtte Vlad Tsepeç, de a végzetes következmények nélkül, akárcsak Arábiái Lőrinc képmása, de a támogatók hálátlansága nélkül, nyerte meg Vámbéry a Keletet rögtön keleties öltözködésével és kutatómunkájával, amellyel a következő londoni útján nyitott fülekre talált. Nem a nyelvészeti lábjegyzetekkel, amelyekkel soktudású nyelvészként felfordulást okozott és felbosszantotta a briteket; hanem a fajok és zsarnokok, a keleti kereskedelem és politika felfedezésével, megérkezvén a gyorsvonattal Doverből Londonba, egy bizonyos Mr. Smith támogatásával, akinek a szerepe állítólag egész életében titokban maradt. De ennyire naiv nem lehet egyetlen életrajzíró sem. Vámbéry a maga helyismeretével és keleti kapcsolataival - amelyekben egy kortársa sem kételkedett - a Birodalom használható kémje lett, akit szívesen láttak a Whitehallon és a Downing Streeten. Vacsora után, amikor a hölgyek távoztak, a miniszterelnöknek geopolitikai hitvallásáról prédikált, hogy a Kelet megszabadulni látszik az Osztrák-Magyar Monarchia középkorias- elmaradott császárától és Oroszországtól, vagyis a Birodalom haladó természetét kellene meggyógyítani. És nem pusztán csapatösszevonással, hanem a cári titkosszolgálatoknak, magának az ellenségnek a módszere alapján. Lord Palmerston, miután elrendelt néhány intézkedést Kandaharban vagy Teheránban, és mivel a hölgyek ugye elmentek, szabadon faggathatta a Keletszakértőt a háremek titkairól. Vámbéry kérdőre vonása által, hogy „Kinek kellene úrnak és mesternek lennie Ázsiában?”, a férfiak és urak szexuális élete is szóba került, mint Stoker grófja a három vagy több vérfertőző játszópajtásnőt.26 Mások, bár nem túl eltérő érdeklődésűek, beszéltek Abraham (’Bram’) Stokernek az árulóról, aki több alkalommal találkozott vele a londoni Lyceum Clubban. 26 Lásd Bentley, C. E: Ihe Monster in the Bedroom. Sexual Symbolism in Bram Stoker’s ’Dracula'. Literature and Psychology, 1972. 22., 28. 79
