Irodalmi Szemle, 2014
2014/7 - NOVÁ DRÁMA/ÚJ DRÁMA FESZTIVÁL - Garajszki Margit: Egy öngyilkossági paktum margójára (a Proton Színház Demencia című előadásáról)
NOVA DRAMA / 0) DRAMA FESZTIVÁL pedig végleg megakasztja a légyottot. A lecsupaszított testiség, ahogyan a trágár üvöltözés és durvaság, valamint az ehhez hasonló nyers színházi elemek általában nem tudnak metaforákká válni az előadás egészében, hanem önmagukba zárva, önálló egységként léteznek, öncélú szórakoztatás vagy meghökkentés céljából. Az előadásnak mintha nem is annyira az erkölcsi mondanivaló lenne a célja, sokkal inkább a borzongás általi szórakoztatás. Mundruczó nagyban a látványra építi színházát. Az Ágh Márton jegyezte nagyszabású díszlet be akarja tölteni a teret, minden lehetséges szinten, magasságban és mélységben. A hiperrealista térfelfogása miatt nincs túl nagy szükség a néző képzeletére, elegendő, ha követni tudja a záporozó, különféle hangeffektusokkal megtűzdelt snitteket. A nézőnek nincs ideje elengedni az egyes benyomásokat, mert már jön is a következő, a kavalkád még napokig ürül a fejből. A hiperrealista ábrázolásmód nem a szöveg, a szereplők replikái, hanem az izgalmas látványvilágot biztosító filmes betétek által valósul meg, amelyek minden lehetséges szemszögből láttatni kívánják az eseményeket. A színház szokatlanul gyakran vált filmre, és az ambulánsfüggöny vagy egy üres falfelület hirtelen vetítővászonná változik. Az, hogy ezek a váltások működni tudnak, nagyban a színészeknek köszönhető, akik ugyanolyan remek színházi, mint filmszínészek. Annak ellenére, hogy mozaikokból alkotják meg a szerepüket, pontosan tudják, hogy adott pillanatban kit játszanak és milyen technikával. A kamerahasználat nagy változatosságot mutat. A biztonsági kamera éjszakai felvételéről kísérhetjük figyelemmel Lukács elkeseredett és ügyetlen próbálkozását, hogy telefonszám hiányában találomra hívogatja a feleségét. Majd egy önvallomás következik egyenesen a webkamerába, amiből kiderül, hogy Lukács tudatában van annak, hogy szellemi képességei meglehetősen leépültek, de végső megoldásként fenntartja magának az öngyilkosság lehetőségét. A webkamera egyébként a kórház jövőjét vetíti elő, hiszen Bartonek webkamerás szexuális szolgáltatások üzemhelyeként képzeli el az épületkomplexumot. Amikor a demencia pszichés tüneteit - ingerültség, agresszió, ami egyfajta reakció a félelemkeltő, ellenségesnek vélt környezetre - produkáló Fogorvos egy abszurd szituáció keretében foghúzás helyett leharapja Bartonek nyelvét, az amputált testrész visszavarrását szintén műtéti kamerás felvételről nézhetjük végig. A külső cselekvés és a belső impressziók szintjén is állandó a nézőpontváltás. Hol kint vagyunk, hol bent, és nemcsak a térben a két oldalról becsukható, babaházat idéző díszlet miatt, hanem a szereplők esetében is, hiszen néha kívülről látjuk őket, máskor meg belülről és az ő érzékelésüknek megfelelően látjuk a világot. A különféle hangeffektusok, hangtorzítások is a szereplők belső világának kivetülései - a gyógyszerfüggő Szathmáry doktor hangokban tobzódó kényszerképzelgése arról, hogy a betegei rátámadnak, vagy Otika belső érzékelése, mikor kinyitja a hűtőszekrényt, amiből az ő szemén át nézve füst ömlik ki, sőt hangok hallatszódnak. A Demencia Mundruczó öngyilkosságtrilógiájának második része, az első a Denevér volt, amely az eutanáziával foglalkozott. A Demencia ban racionális döntés alapján, átgondoltan születik meg az öngyilkossági paktum a klinika betegei, az orvos és a nővér között, hiszen élethelyzetükből nincs kiút, ezért csoportos öngyilkosságot követnek el. Mundruczó öngyilkosság-trilógiája harmadik részének próbái idén ősszel kezdődnek. Csak vigyázzunk azzal a bizonyos Werther- effektussal, hiszen már Goethe óta tudjuk, hogy az öngyilkosságra való hajlam elsajátítható.
