Irodalmi Szemle, 2014
2014/7 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Petres Csizmadia Gabriella: Egy csupor bánat és boldogság (Tamás Zsuzsa Macskakirálylány című kötetéről)
HOL VOLT. HOL NEM VOLT 7 Vö. Propp, V. ).: A mese morfológiája. Budapest, 2004, Osiris Kiadó. 8 Tamás: i. m. 6. 9 Már az útnak bocsátás motívumában metaleptikus eljárással találkozunk, hiszen a király örökös olvasáskényszere az olvasott világ valóságra történő kivetítését sejteti. ségével, lassú lépésekben képes felismerni helyét és szerepét a saját életében. A „belülről elvarázsolt királyfinak” meg kell tanulnia bánatosból boldoggá változni. Az álruhába öltözés, a maszkosság a mesében nemcsak a macskakirálylányra, hanem szinte valamennyi szereplőre jellemző, még ha némelyiküknél metaforikus értelemben is (például Mohos bátyó elkérgesedett szíve). Az egyes karakterek a történeteik verbalizálásának köszönhetően jutnak közelebb valódi személyiségükhöz, és csupán ezek segítségével képesek az álruhájuk levet- kőzésére. Amíg nem mondják el a meséiket, önmaguk elől rejtőzködve képtelenek levetni az álarcukat. Narratív identitásuk tehát a beágyazott meséken keresztül a fikció köntösét ölti magára, hiszen senki sem az valójában, akinek első ránézésre látszik - és a meséik leplezik le valódi énjüket. Ez a maszkos magatartásmód gyakori motívum a varázsmesék világában, csupán a leleplezés módja, a történetszövés szükségessége nyit új utakat Tamás Zsuzsa meséjében. Távolról nézve tehát úgy tűnik, a történet zökkenő- mentesen halad a varázsmese toposzaiból7 építkezve - azonban az olvasónak hamar szemet szúr, hogy a mese bizonyos szakaszai felhasadnak, az egyes szüzséelemek rései pedig egyéni módon kerülnek kitöltésre. Az irodalmi mese mikrovilága a részletek felfejtésében tárul fel. Jó szerkesztői eljárásnak bizonyul, hogy amikor leginkább úgy tűnik, mesénk felvette a népmese szüzséjének ritmusát, nyelvezetével, stílusával vagy egy-egy oda nem illő motívummal kizökkenti a befogadót, ami új irányt kölcsönöz a történetnek. Ezt tapasztaljuk például a történetet elindító útnak engedés motívumában is: szertartásos gesztus és királyi méltóság helyett egy polgári életmódú család hétköznapjaiba nyerünk betekintést, ahol kapkodással, siettetéssel, szétszórtsággal („Nagy volt aznap a felfordulás”8) találkozunk. Míg a varázsmesében az egész királyi udvar nyomon követi, áhítattal figyeli az útra bocsátás rítusát, Tamás Zsuzsa meséjében parodisztikus hatást kelt a családi fejetlenség; a szinte szakrális méltóságú esemény profanizációját a lyukas királyi mamusz útmutatása és az útravaló tanácsadás abszurditása - népmesékből ismert kulcsszavak összefüggéstelen, kábult felsorolása9 - teljesíti ki. Az aktualizálás eljárására jellemzően egymást átszőve jelennek meg a népmeséi motívumok és 70
