Irodalmi Szemle, 2014
2014/6 - Csapó Csaba: Kelet és Nyugat házassága - Tennessee Williams nyugati nó drámája (tanulmány)
MARK: ...Elfelejtettem a. LEONARD: Mit felejtettél el, Mark? MARK: A villanyborotvámat... LEONARD: ...Gyakran utaztam úgy, hogy elfelejtettem a borotvámat. De ez alkalommal Raymond becsomagolta nekem... MIRIAM: Nagyban lényeges a .. .-hoz. LEONARD: A japánok olyan jó kis aranyos elektromos készülékeket tudnak gyártani. Miriam megjegyzése, amely szerint a borotva „nagyban lényeges a ...-hoz” kifejezetten szarkasztikus. Ez a párbeszéd valóban irreleváns realisztikus szinten, de ha a szavakat kibontjuk kódjaikból, akkor az egész keresztre feszítési történet tárul fel. Márk volt az Újszövetség első evangélistája, valamint angolul a „mark” szó jelent „célpontot” is, ahová a nyilakat bele kell lőni. Jelen esetben Mark Miriam céltáblája, s egyben leendő áldozata is. Mint Krisztus, Mark is áldozat, és a férfi vérző sebei értelmezhetők Krisztus keresztre feszítése előtti megkorbácsoltatására történő utalásként. „Leonard” magyarul „oroszlánt” jelent, amely Szent Márk attribútuma a keresztény ikonográfiában és az európai festészetben is. Marknak Szent Márkkal való rokonságára enged következtetni a szent élete végéről szóló legendája, amely szerint Márkot Egyiptomban a pogány papok elfogták, nyakára kötelet kötözve a sziklás ösvényeken vonszolták, s addig hurcolták körbe-körbe, amíg meg nem halt. Eközben vére megfestette a sziklákat, csakúgy, mint Williams darabjában Mark vére a papír zsebkendőket. Leonard, a magasból alászálló angyal Ray- mondtól hozza a villanyborotvát. A „borotva” szó angolul „razor”, kiejtve rímel Raymond nevének első szótagjával, amely „sugarat”, „fénysugarat” jelent. Leonard, az égi hírvivő felajánlja Marknak, a krisztusi figurának a saját dicsfényét. A dicsfény és a borotva két festői képszerűséget is eszünkbe juttat: egyrészt aranysugarakat egy reneszánsz festményen Krisztus feje körül, másrészt a töviskoronát az általa okozott vérző sebekkel, mely képhez szabad asszociációt ad a borotva élessége. Ezután Mark közli Leonarddal, hogy mindig is készen állt meghalni, s ez a kijelentése hasonlóvá teszi Krisztushoz, aki szintén önként volt hajlandó vállalni a halált. Bármelyik interpretációt is érezzük erősebbnek, az, amikor Leonard felajánlja a borotváját, Marknak krisztusi allúziókat ad. Attól a pillanattól kezdve, amikor Mark betámolyog a színpadra, a darab minimalista módon Krisztusnak a Golgota felé vezető útját és halálát szimbolizálja. Amikor Miriam azt javasolja, hogy menjenek ki a kertbe, az Krisztus kedvenc helyére és elárulásának színhelyére enged asszociálni, mivel a ka- kastoll a kalapján újabb szimbolikát hordoz; a biblia szerint amikorra kukorékolt a kakas, Péter háromszor tagadta őt meg. A Tokiói hotel cselekménye déli 12 órakor játszódik, ami nem véletlen, ha a bibliai allúziókat vizsgáljuk, ugyanis a keresztény hagyomány szerint Krisztus halála délben történt. Mielőtt Mark felöltötte magára fehér öltönyét, lezuhanyozott, és a zuhanyfüggöny elszakadt. Szembetűnő az analógia Mark és Krisztus között, ha megnézzük, mit mond az evangélista arról, mi történt Krisztus halálakor: „A templom függönye felülről lefelé egészen az aljáig kettészakadt” Márk evangéliuma (15,38) szerint. A kereszten történő szenvedés, valamint a lélegzethez való jutásért folytatott harc Mark később következő soraiban is kifejezésre jut. Még a mennybemenetelre is történik utalás, amikor Mark igen fontos dolgokat fogalmaz meg, miszerint „Egy komoly festőtől két dolgot kívánnak: hosszú, fehér szakállt, és egy... létrát... Igen, ez az, amit meg kell adnia az
