Irodalmi Szemle, 2014

2014/6 - FELVIDÉKI KÖDLOVAGOK - Csehy Zoltán: Walt Whitman Szlovenszkón és Szíriában (tanulmány)

(-ELVI DE KI KÖDLOVAGOK

hoz verset is írt (Szomorú ének Ady Endréhez), ám ez a hatás csak felületi jellegű, s néhány tematikus vonáson, illetve szókép-artikuláción kívül semmi sem indokolja eltúlzását. Varga Imre is tematikus összefüggéseket lát, illetve az én hipertrófiás felnagyításának mámoros jelenlétére hívja fel a figyelmet: „Sok verset írt az önmegmutatás szándékával - mesterének, Adynak hatására önarckép kávéházakban, éjjeli mulatókban, borgőzösen, »csókcsö- mör«-rel”.9 Ezek után közli antológiájában az Ének magamról című költeményt, mely tökéletesen ellentmond Varga Jarnó-jellemzésének. Maga a cím el is irányít Jarnó valódi mesteréhez (akit e vers nyitó szakaszában részben legalább meg is tagad), Walt Whitmanhez. Whitman azonos című (Song of Myself) programkölteménye a Fűszálak ősváltozatának (1855) közel felét tette ki, s esszenciálisán rögzítette is a Whitman-univerzum mintázatait. Jarnó is a költői szereplehetőségeket próbálgatja:

'' Varga Imre (szerk.): Rejlett ösvény. Csehszlovákiai magyar költők 1918-1945. Bratislava, 1980, Madách. 180.

„Nem járom a pusztát, mint a jó öreg költő, Manhattan fia, az amerikai Walt Whitman, aki szemébe húzva nagy

szalmakalapot,

bébarangolta a végtelen mezőket.

Nem kábítom magam alkoholmámorral, nem próbálom meg a hasist és a néger asszonyok

szerelmét,

mint imádságos Verlaine, szomorú szeretője a párisi

éjszakáknak.

Én csak az egyszerű külvárosi utcákat járom, s néha

énekelek

szomorú, tompult, fáradt énekeket a házakról, melyeket lassan hóna alá kap az éjszaka...”

A vers egy hangsúlyos pontján, miután elutasította az apostol, a szent ember, a tudós és a világfi lehetséges pózait, ismét Whitmannel polemizál, mintegy intertextuális közelségbe hozva Whitman költeményét:

„még csak hős sem vagyok, s a szájam se nyílik, hogy magamat énekeljem diadalmas, nagyhangú himnuszokban”.

A szakasz lényegében Whitman beköszöntőjének palinódiája:

25