Irodalmi Szemle, 2014

2014/6 - FELVIDÉKI KÖDLOVAGOK - Csehy Zoltán: Walt Whitman Szlovenszkón és Szíriában (tanulmány)

' Barta Lajos: Magyar író meghal Szíriában. Nyugat 1935, 1. szám, 1.68.

5 Jarnó József: Oknyomozó világ- történet. Nyugat 1926, 17. szám, 11. 374.

6 Vö. pl.: Illés Endre: A gyár. Jarnó József regénye. Nyugat 1930, 3. szám, I. 225-226.

7 Fábry Zoltán: Jarnó József. In uő: Összegyűjtött írásai IV. Bratislava, 1983, Madách. 87-88.

8 Csanda Sándor: Első nemzedék. Bratislava, 1982, Madách. 199— 202.

Jarnó József Budapesten született 1904-ben, a Tanács- köztársaság bukása után Csehszlovákiába került és aktívan bekapcsolódott az ottani irodalmi életbe. 1934-ben halt meg Bejrutban egy szolgálati útja során. „Magyar író, aki kereskedelmi útra megy Szíriába és ott meghal, - három adottság, mely jelzi, hogy nem rendes menetű dolgokról van szó. Beyruthi orvosok szerint Jarnó József az ottani kórházban tüdőtályogban halt meg, és a maguk tudománya szerint igazuk is van. A magyar valóságok szerint azonban Jarnó pályaeltolódásban halt meg” - írta Barta Lajos a Nyugat hasábjain 1935-ben a harmincévesen elhunyt Jarnó Józsefről szóló nekrológjában, majd így összegezte Jarnó jelentőségét: „A hiány, mely halála által előáll, nagyobb, mint amennyit alkotásainak közvetlen potenciája kitesz. Mert az itteni, magamagára találni akaró magyarságban már pusztán az erő és iránya is jelent valamit. Maradiság és előrejutás egymás ellen való feszülésében az egyirányú erők mennyisége dönti el a jövőt. Jarnó halála nemcsak megírásra várt könyveinek elmaradását jelenti, de azt a hiányt is, mely e jövőért való viaskodásban előállt. Szép, egészséges, jóra törekvő író veszett el...”4 Noha 1926-ban jelent meg Jarnó-vers is a Nyugatban,5 elsősorban (közepes) prózaíróként tartották számon,6 s ez a megítélés később sem változott.

Fábry Zoltán 1934-es nekrológja a dogmatikus marxizmus szélsőséges példája, melyben a „Mannesmann- Koburg-művek” alkalmazottjaként tevékeny Jarnót a kapitalista tőke kiszolgálójaként villantja fel, akinek a helye sokkal inkább az épp akkor zajló moszkvai írókongresz- szuson lenne, a „világ legelső” írói között. Jarnó szerinte „gyerekies tájékozatlansága” folytán „bármely szellempolitikai irány” kiszolgálására kész volt, s épp ez a sebezhetőség okozza, hogy folyamatosan két világ közt mozgott. Ugyanakkor, szögezi le Fábry, „a szociális ébredés és kultúrhaladás ügyét szolgálta, s ezzel a becsületes törekvésével közvetve a proletár kultúrpolitika kifejlődésére is hatott Szlovenszkón”.7

Csanda Sándor a maga ugyancsak marxista horizontjából természetesen a baloldali publicisztikára és a szociografikus prózára helyezte a hangsúlyt, Jarnó líráját pedig jelentéktelennek, az Ady-epigonizmus egyik alak- változatának tartotta.8 Kétségtelenül, kivált a gyengébb Jarnó-szövegekben jelen van Ady hatása, sőt Jarnó Ady24