Irodalmi Szemle, 2014

2014/1 - KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ - Kovács Ágnes Zsófia: Miért táncolnak a kéklábú szulák? (tanulmány)

kát alkalmazó fogyasztói kultúrájában az lenni szokott. Hogy ráadásul rombolást okoz, csak növeli erotikus értékét. A fo­gyasztói társadalom nagy agyú embere a szaporodás kérdését nem kezeli kiemel­ten, lehetőség szerint gátolja, s mellékes jelenségeit emeli ki fontosként. Ironikus, hogy az emberiség e fajtája pont a pete­sejteket elpusztító baktérium miatt fog kihalni. A szöveg nem csak az evolúciós elvek szintjén utal Darwinra. Darwin a Beagle nevű hajó fedélzetén majd öt évig járta a világot. A hajó öt hetet töltött a Galápa- gos-szigeteken, s Darwin galápagosi út­ján megismerkedett a szigetek izoláltan fejlődő állatfajaival. A megfigyelt, termé­szetes szelekcióra utaló jellemzők nagy lökést adtak Darwinnak az evolúcióel­mélet megfogalmazásához, amit 1859- ben publikált: a könyvet A fajok eredete címen ismerjük. A Galápagos a helyszíni egyezés mellett konkrétan is utal Dar­winra. Az eredetileg tervezett út szintén Darwin útjának újrajátszása lett volna: a Bahia de Darwin nevű luxushajó vitte volna a természetrajzi kirándulás részt­vevőit a kéthetes útra a Galápagos-szige- tekre, az egyedülálló állat- és növényvilág megtekintésére. Nyilván a hajó neve sem véletlen, Darwin-öblöt jelent. Darwin utazása és a menekülők utazása is ösz- szehasonlítódik: a Beagle jobban fel volt szerelve navigációs eszközökkel, mint a lecsupaszított Bahia de Darwin. A régi tengerészek nemcsak a navigációban, a hajó irányításában is ügyesebbek voltak (222.). Mary Hepburn, a nyugalmazott biológiatanárnő evolúciós tematikájú blokkjában órák során át magyarázza KULTÚRA 1ÍS EVOLÚCIÓ diákjainak a természetes kiválasztódás elvét, megnyilvánulásait. Ezért lesz ő az, akinek a fejében megfogan a mesterséges megtermékenyítés gondolata, s aki meg is valósítja az elképzelést. S mielőtt a ka­pitány rájön, mit művel Mary a havonta kétszer nála elhelyezett örökítőanyaggal, már mind a hat leányzó gyermeket vár. A természetes kiválasztódás és a szapo­rodás evolúciós szempontját Mary mellett a történetet mesélő narrátor érvényesíti. Ő az, aki egymillió év távlatából látja az 1986-os év s az azóta eltelt időszak tör­ténéseit, s a reprodukció szempontjából krónikáját adja az új emberiség kialakulá­sának. Hogyan lehetséges ez? A narrátor, Leon Trout egy fejetlen szellem, aki még nem tért meg őseihez a Kék Alagúton át. Amerikai állampolgár volt, veterán viet­nami katona, aki traumatikus harci élmé­nyei miatt politikai menedékjogot kért és kapott Svédországban. Malmőben a hajó­gyárban a Bahia de Darwin építése közben vesztette életét. Három alkalma volt már arra, hogy elhagyja a világot: temetésekor, az atlanti átkelés közben egy viharban, és amikor Mary Hepburn az árbockosárból meglátta a szigetet. Egyik alkalommal sem akaródzott átmennie a Kék Alagúton, mert kíváncsi volt, hogyan alakul a történet. Büntetésből apja, Kilgore Trout sci-fi író egymillió éves földi rostokolással büntette. Azóta is a szigeten tartózkodik, s mindent megfigyel. Az emberiség krónikájának megírására a hamarosan lejáró egymillió éves határidő motiválja. Leon már nem kíváncsi, mindent ért a természetes kivá­lasztódás és a reprodukció szempontjának működésével kapcsolatban, s ezt a tudást írja „ujjaival a levegőbe” (336.). n A 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom